Komisaun B iha PN husu Ministru Defeza moderniza instituisaun F-FDTL
DILI, 31 janeiru 2024 (TATOLI)—Deputadu hosi membru komisaun B trata asuntu Negósiu Estranjeiru no Defeza ho Seguransa iha Parlamentu Nasionál (PN), Natalino dos Santos, husu instituisaun F-FDTL atu hasa’e kapasitasaun ba membru sira no husu Ministru Defeza (MD) atu moderniza instituisaun F-FDTL sai forsa modernu.
Notísia Relevante: Tempu Ona Moderniza F-FDTL
Nia hateten, iha komemorasaun aniversáriu transformasaun FALINTIL ba F-FDTL ba dala-23 (02 favereiru 2000-02 fevereiru 2024) hodi transforma FALINTIL forsa gerrilia ba forsa ezersitu nasionál ne’e nu’udar afirmasaun ba Timor-Leste nu’udar nasaun Estadu Direitu Demokrátiku no soberanu.
“Ita tenke iha duni forsa ida, tanba ida ne’e liu ona tinan 20 FALINTIL F-FDTL asegura ona rai ida-ne’e iha trankuilidade, pás no estabilidade. Ita espera instituisaun liuliu lideransa F-FDTL atu haree oinsá atu hasa’e kapasitasaun liuliu formasaun no treinamentu hodi moderniza ita-nia forsa sira hanesan mós ho forsa sira iha rai sira seluk. Agora, ita foin ukun-aan maibé ita mós lakohi lakon ho rai sira seluk, tanba ita hanesan nasaun soberanu no independente,” Deputadu membru komisaun B ne’e hateten ba Agência TATOLI iha uma fukun PN nakait ho komemorasaun loron transformasaun FALINTIL ba F-FDTL ne’ebé sei selebra iha loron 02 fevereiru, kuarta ne’e.
Tanba ne’e, membru hosi órgaun lejislativa ne’e husu ba Ministéiru Defeza (MD) atu bele haree ona komplementu lei sira-ne’ebé atu bele garantia forsa (F-FDTL) ne’e atu sai profisionál liután.
Aleinde ne’e, nia dehan, haree mós kondisaun atu bele fasilita forsa ida modernu no TL tenke adapta ka opta sistema ne’ebé agora la’o iha mundu, tanba se ema la’o ho sistema eletrónika entaun TL mós tenke adapta aan.
“Tanba ne’e, husu atu bele oinsá iha formasaun ka treinamentu sira ba forsa sira iha komponente tolu ne’ebé eziste liuliu haree sira nia kondisaun bázika, infraestrutura bázika, hodi nune’e ita-nia forsa ne’e bele hamrik metin iha nasaun ida nu’udar independente no soberanu,” nia hateten.
Deputadu membru komisaun B ne’e husu MD atu haree hodi bele fó kondisaun ba komponente Navál hodi bele asegura TL nia soberania tasi, tanba TL sempre preokupa kada tinan lakon ikan kuaze millaun $30 to’o $40 tanba de’ it labele proteje.
Tanba iha kondisaun ekipamentu hanesan ró boot mak sei asegura mós ba projetu Tasi-Mane ne’ebé sai programa IX Governu KOnstitusionál hakarak dada kadoras mai Timor-Leste, entaun ida-ne’e mós bele fó seguransa ba infraestrutura bázika projeitu ne’e rasik.
Tenke prevene transnasionál sira bainhira TL nia forsa Navál iha kapasidade ona ho ekipamentu ne’ebé iha, bele kontrola tasi haree ba iha droga, tranzaksaun sira seluk.
Iha loron nasionál transformasaun FALINTIL ba F-FDTL ne’e, membru Parlamentu Nasionál ne’e hakarak kongratula no parabeniza loron F-FDTL nu’udar armada povu Timor-Leste nian ne’e, sira ezerse sira-nia funsaun ho mandatu konstituisionál hodi garante pás no estabilidade iha territóriu.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
