Governu haree atu aumenta dezempeñu ezekusaun OJE 2024 iha trimestre daruak

DILI, 18 juñu 2024 (TATOLI)—Vise Ministru asuntu Parlamentár, Adérito Hugo da Costa, hateten Governu konstituisionál da-sia (IX) halo ona alerta ba membru Governu hotu haree atu aumenta dezempeñu ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 iha trismestre daruak.

Notísia Relevante: PN simu ona relatóriu ezekusaun OJE 2024 trimestre dahuluk husi Governu

“Kona-ba ezekusaun, iha portál transparánsia ami simu ida-ne’e intervensaun Deputadu sira-nian, refleta ida-ne’e trimestre dahuluk ne’ebé ami-nia dezempeñu ezekusaun ladún másimu. Ami halo alerta ba membru Governu hotu hodi kontinua haree iha trismestre daruak atu aumenta dezempeñu ba ezkusaun,” Governante ne’e hato’o hodi responde deputadu sira-nia preokupasaun iha reuniaun plenária Parlamentu Nasionál, tersa ne’e.

Nia dehan, tama ona trimestre daruak hanesan membru PN sira bele akompaña iha primeiru no segundu més iha tinan ida-ne’e nian, konsentra ba preparativu administrativa no tékniku ninian, fulan ida-ne’e ba oin komesa daudaun implementasaun ba obra sira tanba orsamentu barak liu iha obra sira ba konstrusaun.

“Ita hotu hatene preparativu ba obra konstrusaun infraestrutura ninian presiza tempu. Ita bele haree iha semana kotuk, Ministériu Obra Públika (MOP) komesa halo lansamentu depois sira-nia preparativu tékniku dokumentu enolve Ajénsia Dezenvolvimentu Nasionál (ADN) ho Komisaun Nasionál Aprovizionamentu (CNA, siglá portugés) halo hotu ona, semana kotuk hahú lansa iha munisípiu Manufahi,” nia dehan.

Semana ne’e, nia dehan, hahú iha munisípiu Viqueque nune’e kontinua lansamentu hanesan ne’e to’o tama Suai to’o Oé-Cusse no iha trismestre daruak, obra sira infraestrutura ba nasionál ne’e preparativu tékniku hotu ona.

Aleinde ne’e, obra seluk ba manutensaun nível munisípiu liuhosi nível munisípiu preparativu sira téknika administrativa hotu ona, no agora tama ona munisípiu sira mós lansa ona projetu sira la’o hela no Governu sentrál akompaña no observa hela liuhusi kanál liña ministeriál.

Deputada FRETILIN, Lídia Norberta, preokupa ho ezekusaun OJE 2024 nia presentajen kiik tanba ezekusaun ne’e foin mak atinje 28.1%.

Enkuantu, tuir Portál Transparánsia ne’ebé Ajénsia TATOLI asesu iha tersa (18 juñu 2024) ne’e, haktuir katak ezekusaun OJE 2024 ho nia orijen $2,237,618,655.00, kompromisu sira $208,254,913.56, obrigasaun sira $83,545,551.73, atuál $545,951,200.42, saldo $1,399,866,989.29 ho ninia ezekusaun 28.1%.

Antes ne’e, Parlamentu Nasionál (PN) simu ona relatóriu ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 iha trismestre dahuluk husi Governu.

“Komisaun C, ami simu ona relatóriu ezekusaun orsamentu primeiru trimestrál husi janeiru to’o marsu nian iha OJE 2024, ne’ebé mak Governu submete ona mai Parlamentu Nasionál liuhusi ita-nia Prezidente Parlamentu no prezidente mós despaixa ona mai komisaun para ami halo analiza ba relatóriu ezekusaun ne’e, la’ós nia montante de’it. Maibé, inklui atividade sira,’’Prezidente Komisaun C ne’ebé trata asuntu Finansa Públika, Cedelísia Farria dos Santos, hateten ba jornalista sira iha resintu Parlamentu, kuarta (15 maiu 1024).

Nune’e, komisaun hala’o reuniaun ba apresiasaun no aprovasaun kalendáriu kona-ba paresér relatóriu dezempeñu orsamentál trismestre dahuluk iha tinan finanseiru 2024 no relatóriu ezekusaun orsamentál ba trimestre dahuluk tinan finanseiru 2024.

Husi relatóriu ne’e prelimináriu komisaun nota katak to’o finál trismestre dahuluk Governu foin ezekuta OJE 2024 ne’e atinje 11% maioria iha saláriu vensimentu no mós bens serbisu ne’ebé ho montante kiik-oan liu.

Tuir komisaun nia haree, ezekusaun trimestre dahuluk kiik duni no iha semana oin komisaun sei hahú halo audiénsia ho Ministériu Finansa rasik. Ministériu Solidariedade Sosiál Inkluzaun (MSSI) ne’ebé mak haree liu-bá fundu seguransa sosiál no mós husi Rejiaun Administrativu Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) tanba komisaun nota iha kategória tolu ne’e, orsamentu ne’e kiik.

“Ita dehan saláriu vensimentu ne’e ninia ezekusaun baibain nia problema laiha, no bens serbisu mós. Tanba, ezemplu nia atu halo manutensaun ba edifísiu, limpeza, manutensaun ba karreta ne’ebé tama iha bens serbisu ne’e, nia tenke halo liuhosi sistema aprovizionamentu ne’e baibain lori tempu. Kapitál menór, ita boot sira hatene halo kompra viatura, kapitál dezenvolvimentu ita tenke halo baibain ba infraestrutura no prosesu sira ne’e hotu liuhusi aprovizionamentu,” nia dehan.

Tanba ne’e, nia hanoin tuir loloos iha trimestre dahuluk ne’e ninia ezekusaun kiik-oan ne’e sei bele simu, tanba ida-ne’e konsidera prosesu aprovizionamentu sira hotu ne’ebé sei la’o hela.

“Maibé, ami nota iha transferénsia públika ne’ebé ita halo transfere de’it, ida-ne’e mós nia ezekusaun sei kiik hela. Ami husu ba Governu atu aselera ba oin, tanba agora ita iha fulan-maiu ona, fulan oin ita tama juñu, signifika ita atu tama ona ba trimestre daruak nia rohan,” nia hateten.

Nune’e, PN liuhusi komisaun C husu Governu tau atensaun ba nia ezekusaun no se iha prosesu aprovizionamentu, entaun tenke aselera lalais hodi bele ezekuta iha tempu badak.

Enkuantu, nia dehan, papél PN iha ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 no Lei Enkuadramentu Orsamentál Jerál Estadu no Jestaun Finansa Públika (LEO) estabelese, PN iha ninia funsaun hanesan mós atu aprova OJE, apresia no aprova relatóriu ezekusaun OJE no realiza audisaun ho Governu kona-ba ezekusaun OJE no emite paresér kona-ba jestaun finansa públika.

Alrinde ne’e, iha rejimentu Parlamentu Nasionál artigu 171 (Aprezentasaun relatóriu) ne’ebé hateten Governu aprezenta relatóriu ezekusaun orsamentál iha tinan fiskál anteriór ba PN dentru fulan tolu depois tinan anteriór ramata.

Notísia Relevante: Komisaun C husu liña ministeriál garante kualidade ezekusaun orsamentu

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes