Komisaun C iha PN husu Governu aselera ezekusaun OJE 2024

DILI, 26 juñu 2024 (TATOLI)—Prezidente Komisaun C ne’ebé trata asuntu Finansa Públika iha Parlamentu Nasionál (PN), Cedelízia Farria dos Santos, husu Governu atu aselera ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024, tanba ezekusaun agora besik ramata trismestre daruak maibé ezekusaun sei kiik.

Notísia Relevante: Prezidente Komisaun C preokupa ezekusaun orsamentu ba kapitál dezenvolvimentu- fundu infraestrurua sei kiik

“Ita iha ona fulan juñu nia rohan, signifika ita iha finál trismestre daruak nian, maibé ami haree husi ninia ezekusaun, se ita la inklui komitmentu nia ezekusaun foin mak 30,8%. Maibé, se ita inklui komitmentu no komitmentu ne’e signifika CPV sira-ne’e, sira prepara hotu ona atu komesa loke ona konkursu públiku ona ne’e, nia atinje ona 40%. Ezekusaun ne’ebé di’ak to’o ona juñu nia rohan bele to’o 48%-50%, ne’e ezekusaun di’ak liután. Maibé, realidade ita-nia ezekusaun real foin mak atinje 31%. Tuir ami ne’e ezekusaun sei kiik hela. Hein katak ba oin ezekusan sei di’ak, nune’e husu Governu aselera ezekusaun orsamentu,” nia hateten ba jornalista sira iha resintu Parlamentu Nasionál, kuarta ne’e.

Deputadu husi bankada CNRT ne’e dehan, antes ne’e Governu liuhusi Vise-Ministru ba asuntu Parlamentár hato’o ona katak sira sei haree kona-ba ezekusaun ne’e, no ezekusaun kiik ne’e liuliu iha kapitál dezenvolvimentu tuir komisaun nia haree.

Ne’ebé, tuir nia, problema barak Governu sei haree atu halo pagamentu ba kompañia sira-ne’ebé durante ne’e hasoru hela problema, no konkursu públiku ba projetu ne’e foin mak loké hela, ida-ne’e mak karik sai kestaun ba taxa ezekusaun sei kiik.

Tuir komisaun nia haree, ezekusaun OJE 2024 iha kategória saláriu vensimentu, bens serbisu, transferénsia públika mak ezekusaun boot, nune’e hein katak ba oin ezekusan sei di’ak.

Tanba, iha 01 outubru, hakarak ka lakohi Governu sei lori Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2025 tenke mai ona iha Parlamentu Nasionál

Iha fiskalizasaun komisaun nian iha baze, nia hateten, sei hasoru problema barak hanesan estrada barak sei aat, ponte barak sei kotu, edifísiu balun ne’ebé presiza halo reabilitasaun.

Orsamentu sira-ne’e mak tau iha kapitál dezenvolvimentu, nune’e bainhira orsamentu iha kategória ne’e mak la ezekuta, entaun ninia impaktu boot tebes ba dezenvolvimentu nasaun nian.

Tanba ne’e, husu Governu atu orsamentu aloka ba kapitál dezenvolvimentu no aselera ezekusaun orsamentu.

Deputadu FRETILIN, Maria Angelica Rangel, hateten ezekusaun OJE 2024 nian tuir loloos tama ona trismestre daruak, katak nia iha ezekusaun ne’e mínimu tenke atinje 50% ona, tuir ezekusaun ne’ebé lei dehan.

Maibé, nia hateten, realidade OJE 2024 nia ezekusaun no seu todo iha portál transparánsia ne’ebé asesu ba foin mak 30% husi fulan-janeiru to’o iha juñu atu ramata ona.

“Maibé, naturalmente ema polítika sempre kestiona kona-ba ninia ezekusaun kiik. Ita la’ós haree de’it ezekusaun kiik maibé ita mós tenke haree kualidade ezekusaun ne’e tuir duni programa  ne’ebé Governu trasa iha OJE no nia tenke atinji meta kala’e. Indikadór sira-ne’ebé iha, nia tenke atinje ka lae, ida-ne’e mak prinsipál,” Deputada membru komisaun C ne’e hateten.

Maibé, Deputadu husi bankada opozisaun ne’e dehan iha ministériu balun ne’ebé ninia ezekusaun mós to’o ona 30% no 40%, maibé bainhira haree ba saláriu vensimentu ne’e ninia  ninia ezekusaun to’o iha fulan ohin ezekusaun ne’ebé ba real 41%.

Agora, ida-ne’e tanba selu sistema mákina Estadu ida-ne’e maibé haree fali ba kategória kapitál dezenvolvimentu no seu todo nia ezekusaun 13.3%.

Maibé, se ita tama fali haree iha kapitál dezenvolvimentu ne’e osan tau iha ne’ebé no atu halo saida, kapitál dezenvolvimentu bainhira ita haree fali ba fundu infraestrutura rasik ninia ezekusaun 10% de’it.

“Agora, tanbasá ninia ezekusaun to’o iha tinan nia klaran ne’e, ninia ezekusaun 10% de’it. Krik iha burokrásia ou prosesu konkursu ba projetu sira mak tarde, ita la hatene. Maibé hanesan Deputadu sira-ne’ebé iha knaar mós fiskaliza, ami sei buka tuir husu ba Governu, tanbasá mak to’o ona iha juñu atu ba ona iha jullu ninia ezekusaun ezekusaun iha fundu infraestrura foin mak 10%,’’ nia dehan.

Deputada Rangel hateten, nia parte seidauk haree kualidade ezekusaun tanba haree lai nia ezekusaun ne’e to’o iha ne’ebé, nia atinje duni meta ne’e tuir duni orsamentu ne’ebé aprova programa ne’e ka la’e hodi ita bele haree to’o ikus.

Entretantu, tuir Portál Transparánsia husi Ministériu Finansa, ne’ebé Agência Tatoli asesu, haktuir katak ezekusaun OJE 2024 to’o ohin tanba nia orijen $2,237,618,655.00, kompromisu sira $213,334,277.56, obrigasaun sira $99,814,292.33, atuál $588,458,144.35, saldu $1,336,011,940.76 no nia ezekusaun 30.8%.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes