DILI, 05 Setembru 2024 (TATOLI) – Lia-na’in husi Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) halo serimónia rituál hodi husu matak malirin, molok partisipa iha misa solene ne’ebé sei dirije husi Papa Fransisco, iha Tasi-Tolu, iha loron 10 Setembru.
Lia-na’in Zeferino da Cruz Sa’u hateten serimónia kulturál ne’e realiza, tanba iha kualkér eventu sira boot hanesan ne’e, buat rua tenke la’o hamutuk, ida mak igreja no seluk mak lisan nu’udar timoroan.
“Ne’e integrasaun dezde uluk kedan atu husu matak-malirin, tan ne’e, ohin, ami oho fahi ida ne’ebé nia rezultadu hatudu animál aten ne’e pozitivu. Ami hamulak la’ós ba avó sira uluk simu katólika iha Lifau, maibé avó sira husi Timor-Leste husi lorosa’e no loromonu, husi tasi-feto no tasi-mane, sira mak simu uluk no to’o ohin ita nafatin ho relijiaun katólika”, nia hateten iha Pelican Paradise, Tíbar, ohin.
Notísia relevante: Sarani sira husi Oé-Cusse sente seguru iha fatin konsentrasaun
Lia-na’in ne’e esplika katak, razaun seluk, konsentra hamutuk iha fatin ne’e, mesak povu no ema katóliku, tanba bei-ala sira uluk simu igreja katólika iha Timor-Leste, liuhusi odamatan boot Lifau no katólika kontinua to’o ohin loron.
“Tanba saida mak ami halo serimónia? Ne’e signifika katak ita atu hanoin fali avó katóliku sira uluk, tanba tuir ita-nia istória katak ko’alia kona-ba vizita amu Papa akontese dala-rua ona mai Timor-Leste, primeiru, iha 1989 no daruak mak 2024. Ne’e hanesan orgullu ida”, nia hato’o.
Zeferino Sa’u salienta katak rezultadu husi ritual ne’e hatudu sinál pozitivu, tanba lia-na’in sira hamulak ba rai santu ida-ne’e no hamulak mós ba bei-ala sira uluk, ne’ebé simu igreja katólika no tane aas nafatin igreja katólika husi jerasaun ba jerasaun.
Tuir istória, doutrina relijiaun katólika introdús ba dahuluk ba timoroan sira husi misionáriu portugés sira ne’ebé sama ain ba dahuluk iha Lifau, Oé-Cusse, Timor-Leste, iha tinan 1515.
Notísia relevante: PPN: Vizita Papa Francisco lori grasa mai Timor-Leste
Tuir dadus, peregrinu sira husi Oé-Cusse ne’ebé daudaun to’o ona iha Dili no konsentra iha Pelican Pradise hamutuk 800-resin no hetan seguransa másima husi PNTL.
Jornalista: Abílio Elo Nini
Editora: Maria Auxiliadora
