Opozisaun husu hala’o inkéritu Parlamentár iha setór saúde
DILI, 01 outubru 2024 (TATOLI)—Bankada opozisaun FRETILIN iha Parlamentu Nasionál (PN) kontinua husu atu hala’o inkéritu Parlamentár iha setór saúde.
“Parlamentu Nasionál iha mandatu konstuisionál hanesan órgaun fiskalizadór, instrumentu fiskalizasaun ida di’ak-liu atu ajuda Governu ho informasaun no dadus objetiva mak liuhusi inkéritu Parlamentár. Maibé, pergunta mak ne’e bainhira mak Parlamentu ne’e bele hahú halo inkéritu ba saúde, iha duni vontade polítika ba hadi’a ka lae,” Deputada FRETILIN, Helena Martins, hato’o liuhusi deklarasaun polítika bankada nian iha reuniaun plenária PN, tersa ne’e.
PN ida ne’e, bele ajuda Governu atu sai husi problema sira-ne’ebé setór saude hasoru agora, bainhira hakarak duni asume responsabilidade hamutuk ho Governu no órgaun Estadu sira seluk atu solusiona problema saúde nian.
Antes ne’e, reuniaun plenária iha 23 setembru 2024, PN diskute inkéritu Parlamentár númeru 1/VI(1a) konstituisaun komisaun parlamentár inkéritu ba aktu Governu iha área saúde, ne’ebé aprezenta husi bankada opozisaun FRETILIN, PLP, maibé labele halo votasaun tanba meza PN husu atu hadi’a objetu inkéritu Parlamentár ne’e iha pontu tolu, tanba antes ne’e bankada FRETILIN hato’o uluk ona keixa ba Prokuradória Jerál Repúblika (PJR) relasiona ho prosesu akizisaun medikamentu la lójika iha inkéritu ne’e atu halo tan saida ba matéria ne’e.
Tanba ne’e, meza laiha objesaun ba pedidu husi bankada opozisaun maibé husu atu hadi’a objetu inkéritu iha pontu tolu.
Ezerse funsaun fiskalizasaun tuir termu aliea b) númeru 1 iha artigu 2 no númeru 1 artigu 4 iha lei númeru 4/2009, 15 jullu, refere ba rejime jurídiku inkéritu Parlamentár, hodi husu ho obrigatória, konstituisaun komisaun ida inkéritu Parlamentár, ho objetivu avrevigua no apresia polikamente ba aktu responsabilidade Governu.
Deputada CNRT, Cedelísia Farria dos Santos, hateten saúde ne’e preokupasaun ema hotu nian inklui Deputadu sira-nia nune’e husu ezekutivu atu tau atensaun sériu hodi rezolve problema sira ne’ebé akontese.
“Hanoin Ministra Saúde buat barak mak nia rezolve ona, aimoruk ne’ebé laiha komesa rezolve ona, no iha kargu xefia sira nia komesa halo mudansa, aimoruk mós komesa iha ona, no ema mate mós tuir ami PN nia haree komesa iha redusaun ona, klaru iha buat barak ne’ebé presiza hadi’a tan, tanba problema saúde ne’e komplexu, ne’ebé presiza hadi’a di’ak liu-tán,’’nia hateten
Nia dehan, kona-ba pedidu inkéritu hato’o husi parte opozisaun iha ne’eba husu atu hala’o inkéritu hahú husi fulan setembru 2023 de’it, tanba ne’e bankada Governu husu atu se bele hadi’a lalika tau iha fulan setembru tau komesa husi periódu ida ne’ebé de’it hodi ita bele halo inkéritu husi Ministériu Saúde husi ai-moruk, rekrutamentu ba médiku.
“Maibé, opozisaun sira la konkorda, tanba ne’e ami la konsege halo votasaun, konkorda ka la’e, hodi adia tiha, nune’e husu hadi’a tiha mak lori mai fila-fali hodi halo votasaun iha plenária,” nia dehan.
Bankada Governu rasik mós sériu atu halo inkéritu maibé tanba sei iha kontra regra, nune’e presiza hadi’a hanesan iha objetu husi inkéritu iha pontu tolu hodi bele lori fali pedidu ne’e mai iha plenária hodi bele halo votasaun.
“Ami-nia naran submete tiha ona ba meza Parlamentu. Kada bankada Deputadu ne’ebé tama iha komisaun inkéritu ne’e nia laran, signifika bankada Governu mós sériu. Maibé, tanba sei iha ita kontra hela regra, klaru labele aprova,” nia dehan.
Deputada PLP, Maria Angelina Sarmento, hateten sei la hadi’a pedidu inkéritu ne’ebé hato’o tanba prazu liu ona, nune’e husu bankada Governu atu iha seriedade rezolve preokupasaun iha área saúde nian.
Inkéritu Parlamentár ida-ne’e sei fó ba PN informasaun sira-ne’ebé bele ajuda Governu atu buka solusaun di’ak hodi bele mellora serbisu sira-nian.
Diskusaun ne’ebé iha semana-semana iha PN foti, tanba ne’e mak dalan konstituisionál ho kna’ar PN nian bele hala’o kna’ar ida-ne’e, hodi buka lia-loos no faktu hodi bele ajuda Governu hadi’a sira-nia jestaun ba setór saúde.
Tanba ne’e, setór ne’e di’ak liu hodi fó atendimentu ba povu, no ida-ne’e mak objetivu husi inkéritu Parlamentár.
Governu laiha rejeisaun
Liuhusi reuniuan plenária, ohin, reprezentante Governu liuhusi Sekretária Estadu Igualidade Jéneru, Elvina de Sousa, hateten kona-ba inkéritu ne’e direitu kada Parlamentár nian no Governu hein de’it no laiha rejeisaun ba ida-ne’e, no Governu kontinua hadi’a setór saúde hodi bele serbí povu di’ak liután.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
