DILI, 06 novembru 2024 (TATOLI)—Prezidente Komisaun C trata asuntu Finansa Públika iha Parlamentu Nasionál (PN), Cedelízia Farria dos Santos, konsidera ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 la’o di’ak tanba atinje ona 63%.
“Koa’lia kona-ba ezekuzaun OJE 2024, inklui gastu ba real, obligasaun no mós kompromisu ita atinji 63%, tuir mós ohin Primeiru Ministru nia projesaun katak, fó fin 2024 ita bele atinji 86%, tuir ami nia haree ezekusaun ne’e di’ak,’’ Prezidente komisaun C ne’e hato’o iha intervensaun iha debate ba proposta OJE 2025 iha faze jeneralidade ba loron dahuluk iha sala plenária PN, kuarta ne’e.
Tanba, nia dehan, iha tinan 2024 Governu ida-ne’e enfrenta buat barak, hanesan dahuluk sistema finanseiru Governu tenke hadi’a, tau orsamentu por programa maibé iha Lei Enkuadramentu Orsamentál (LEO) ida anteriór haruka aseita halo vioroment sein liuhusi PN, entaun Governu tenke hadi’a.
Tanba, bainhira komisaun C halo fiskalizasaun iha terrenu nota katak, lei ida halo vioroment 100% ne’e fó duni impaktu boot ba iha ezekusaun.
Tau tau tiha osan ba merenda eskolár halo vioroment 100% tanba lei fó dalan sosa fali karreta sira, ida-ne’e perígu tanba ne’e PN apresia Governu Konstitusionál da-sia bele tau fila-fali sistema finanseiru 20% halo vioroment tenke liuhusi PN, tuir lei labele foti liuhusi saláriu vensimentu, kapitál dezenvolvimentu entaun tenke kumpre ida-ne’e.
“Nota mós Governu bele hadi’a ita iha grande opsaun planu, Governu anteriór tau tiha iha ne’eba de’it, tanba programa iha tiha ona. Nune’e, Governu tenke hadi’a sistema sira-ne’e,” nia dehan
Tanba ne’e, nia dehan, bainhira ezekusaun bele atinje 63% to’o agora, no projesaun husi 86% ne’e di’ak, tanba liuhusi buat barak.
“Ami nota ezekusaun sei kiik-oan no naton iha kapitál dezenvolvimentu no fundu infraestrutura. Ami konkorda tebes polítika Governu nian, ita tenke halo auditória lai iha dadus ida klaru, ita foin bele halo pagamentu ba projetu sira anterior. Ita labele halo de’it depois ikus dun fali Governu da-sia mak halo la loos. Tanba ne’e, ami konkorda labele lai halo pagamentu, ita tenke halo verifikasaun mak foin bele halo pagamentu,” nia dehan.
Deputadu KHUNTO, Luis Roberto, hateten dúvida boot ba ezekusaun OJE 2024 foin atinji 58%, nune’e ho kapasidade ezekusaun ki’ik no porsentu boot liu ba saláriu bensimentu no bens no serbisu, mezmu iha proposta OJE 2025 husu ho montante bo’ot billaun $2,6.
Deputadu CNRT, Gabriel Soares, apresia serbisu Governu tanba la’ós duni kuantidade ezekusaun OJE 2024, maibé kualidade ezekusaun sai importante, nune’e labele duni nia porsentajen ka kuantidade.
Antes ne’e, iha 25 outubru 2024, Ministériu Finansa (MF) relata ba Parlamentu Nasionál (PN) relasiona ho progresu ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 husi montante biliaun $1,830 to’o iha loron 23 fulan-outubru tinan ne’e nia ezekusaun atinje ona 63%.
“Taxa ezekusaun orsamentál ba despeza ba administrasaun sentrál mak biliaun $1,155,47,315 ka 63% husi totál orsamentu alokadu biliaun $1,830. Haree ba kategória orsamentu taxa ezekusaun ba saláriu vensimentu ho montante millaun $328,419,658 (71%), bens no serbisu millaun $168,24,860 (50%), transferénsia públika millaun $513,513, 509 (88%), kapitál menór millaun $17,698,565 (36%), kapitál dezenvolvimentu millaun $126,390,623 (32),” Vise Ministra Finansa, Felícia Claudinanda Cruz, hato’o iha audiénsia públika ba proposta OJE 2025 ho komisaun C trata asuntu Finansa Públika no D trata asuntu Ekonomia no Dezenvolvimentu iha sala plenária PN.
Governante ne’e mós relata, ba totál orsamentu alokadu ba Rejiaun Espesiál Oé-Cusse no Ambeno (RAEOA) millaun $60, dezagrega ba autoridade RAEOA millaun $40 no Fundu Espesiál Dezenvolvimentu (FED) millaun $20, ninia taxa ezekusaun orsamentál ba despeza RAEOA tomak foin atinje millaun $25,882,964 (43%).
Ba autoridade RAEOA ezekuta millaun $16,131,457 (40%) ne’ebé dezagrega ba saláriu vensimentu ezekuta millaun $10,576,836 (64%), bens serbisu millaun $2,318,969 (26%), transferénsia públika millaun $1,929,355 (47%), kapitál dezenvolvimentu millaun $1,262,426 (13%), kapitál menór rihun $43,872 (9%).
Ba Fundu Espesiál Dezenvolvimentu (FED), RAEOA ezekuta millaun $9,651,516 (48%) desagrega ba kategória saláriu vensimentu ezekuta rihun $319,700 (53%), bens no serbisu millaun $7,602,156 (76%), kapitál dezenvolvimentu millaun $1,829,660 (28%), transferénsia públika no kapitál menór seida’uk iha ezekusaun.
Ba Instutu Nasionál Seguransa Sosiál (INSS) nia taxa ezekusaun to’o fulan-setembru tinan 2024 foin atinje 23% ho valór pagamentu millaun $93,301,373 husi orsamentu finál millaun $412,9,406, no taxa ezekusaun iha transferénsia públika millaun $91,662,670 (60%), kapitál menór rihun $241,268 (52%), saláriu no vensimentu rihun $966,448 (42%), bens no serbisu rihun $430, 587 (15%), kapitál dezenvolvimentu seidauk iha ezekusaun, enkuantu fundu rezerva seguransa sosiál seidauk iha ezekusaun.
Nune’e, Vise Ministra ne’e relata, ezekusaun OJE 2024 to’o 23 outubru 2024 ba administrasaun sentrál, Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse no Ambeno (RAEOA) no Institutu Nasionál Seguransa Sosiál (INSS) entermu reseita no finansiamentu no despeza.
Reseita no finansiamentu, hahú ho reseita kolleta no finansiamentu husi administrasaun sentrál kompostu husi saldo jerénsia tezouru, reseita doméstika, transferénsia husi fundu petrolíferu, finansiamentu husi empréstimu no apoiu direta husi parseiru.
Saldo jerénsia ka tranzitadu husi tinan 2023 millaun $186,660, reseita doméstika dezagrega reseita fiskál no la’ós fiskál ba tinan 2024 ho valór reseita ne’ebé orsamentadu hamutuk $192,235,845 kompostu husi reseita fiskál $156,708,656 no la’ós fiskál $35,447,89.
“To’o 23 outubru, simu ona totál reseita $166,539,887 husi valór orsamentadu, reseita ne’e kompostu husi reseita fiskál $144,124,508 no reseita la’ós fiskál $22, 115,379,” nia informa.
Aleinde ne’e, nia hato’o transferénsia husi fundu petrolífeiru aprovadu ba tinan 2024 ho montante $1,392,764,155, to’o 23 outubru 2024 ne’e transfere ona $852,418,926 no montante ida-ne’e inklui ona ba Rendimentu Sustentável Estimadu (RSE) $522,92,899 no liu RSE $327,907,101.
Ba finansiamentu, husi empréstimu aprovadu iha tinan 2024 iha millaun $25 no husi montante ne’e ezekuta ona millaun $8,485,202.
Husi apoiu direita orsamentu até 23 outubru 2024 ne’e ezekuta ona biliaun $2,414,926 husi totál aprovadu millaun $15,221,150.
Ba iha reseita no finansiamentu ba RAEOA kompostu husi taxa no saldo jerénsia, husi totál previzaun ho montante millaun $80,292,495 ne’ebé kompostu husi taxa millaun $2,292,495 no saldo jerénsia millaun $78 iha tinan 2023 nia rohan.
Até 23 outubru 2024, ezekusaun atuál ba taxa sei millaun $1,629,977 no saldo jerénsia tranzitadu millaun $92,177, ho nune’e totál reseita ba RAEOA ne’ebé ezekuta hamutuk millaun $93,806,967.
Reseita no finansiamentu ba INSS ba tinan 2024 ho totál orsamentu feitu konsolidadu finál hamutuk millaun $145,684,618 no ezekusaun to’o fulan-setembru 2024 ne’e millaun $107,826,858, husi reseita totál ne’e kompostu husi kontinuasaun ba seguransa sosiál millaun $21,9, rendimentu millaun $1, transferénsia millaun $102,2, ativu no pasivu finanseiru millaun $190,9, saldo jerénsia millaun $9,1.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
