DILI, 02 dezembru 2024 (TATOLI)–Diretór Ezekutivu Fundasaun Hadomi Timor (FHT), Abrão Monteiro, hateten importante liu Timor-Leste iha lei krime sibernétika hodi bele kriminaliza ameasa transnasionál no nasionál.
Nia hateten, iha nasaun sira seluk ko’alia ona kona-ba lei oinsá regula artifisiál intelijénsia (AI, sigla inglés), agora iha Timor-Leste sei ko’alia kona-ba lei sibernétika no protesaun dadus.
“Ha’u hanoin ba ita-nia Nasaun lei ida-ne’e bázika maibé Timor-Leste seidauk iha aprovasaun. Bainhira mak ita hahú ho lei artifisiál intelijénsia. Ita-nia líder sira seidauk fó importánsia kona-ba lei sibernétika. Mezmu sira hatene ona iha violasaun lubun ida-ne’ebé mak iha uzu teknolojia no iha vítima barak. Ita nia uku-na’in sira seidauk konsiente katak lei ne’e importante,” Diretór ne’e hateten ba jornalista sira iha Vila Verde, bainhira halo diskusaun kona-ba reprezentante Organizasaun Sosiedade Sivil no Governu ho tema “Importánsia lei krime sibernétika, Protesaun dadus, privasidade no Komérsiu online, segunda ne’e.
Nia dehan, sira-nia enkontru ne’e atu bele fó importánsia ba iha lei sibernétika no Protesaun dadus, ida-ne’e bele konsidera no aselera hodi bele hetan aprovasaun no iha Konsellu Ministru no Parlamentu Nasionál.
Diretór ne’e fó ezemplu, Timor-Leste hetan ameasa no sai vítima hanesan akontesimentu ida iha tinan kotuk ho sistema postu atendimentu kliente ba pulsa lina elétrika ba populasaun lakon, tanba situasaun ne’e timoroan hasoru tiha ona no iha ona risku no ameasa,” nia dehan.
Asesór juridiku prinsipál iha Tekonolojia, Informasun no Komunikasaun (TIC), Eusebio Guterres, hateten projetu lei sibernétika no protesaun dadus atu regula krime ne’ebé mak akontese iha mundu siber ka mundu virtuál.
“Karáter krime sira-ne’e transasionál no iha raí laran ne’ebé ema ataka ita-nia sistema sira hodi prejudika ema seluk nia vida,” nia dehan.
Tuir nia, lei sibernétika ne’e laiha entidade sira labele halo prosesu kriminál ba iha ameasa virtuál.
Tanba ne’e, nia dehan, bainhira iha lei sibernétika iha iha mós revogasaun ba iha lei Kodigu Penál no nia prosesu, tanba iha kodigu ida-ne’e iha krine artigu ba iha burla informatika.
Jornalista : Jesuína Xavier
Editór : Cancio Ximenes
