BOBONARU, 29 Abril 2025 (TATOLI)—Inspesaun Jerál Traballu (IJT), tersa ne’e, halo atividade inspesaun ba fatin PT Minarta Duta Hutama iha suku Tapo-Memo, postu administrativu Maliana, munisípiu Bobonaru hodi haree kondisaun tomak liga ho asuntu laborál no seguransa saúde iha projetu reabilitasaun irrigasaun Maliana II.
“Ami tenta halo diskusaun ho kompañia atu haree kestaun sira-ne’e hotu, hanesan kestaun laborál atu bele fó atensaun másimu oinsá prosesu rekrutamentu, prosesu envolvimentu komunidade iha ne’e nian, traballadór lokál sira, atu fó atensaun no fó empregu ba sira fó koñesementu ba servisu ninia no masimiza númeru traballadór iha área ida-ne’e. Nune’e, sira mós hetan benifisíu direta projetu ida-ne’e,” Inspetór Jerál Traballu, Frederico Pereirra de Matos, informa ba jornalista sira.
Iha vizita ne’e, Inspetór Frederico mós husu kompañia atu halo komunikasaun no kooperasaun di’ak ho inspetór delegadu IJT iha munisípiu Bobonaru hodi partilla informasaun kona-ba asuntu laborál, nune’e traballadór ida-idak bele hatene sira-nia direitu no dever hodi minimiza no antesipa problema laborál akontese iha futuru.
Liuhusi Insepesaun ne’e, IJT identifika Empreza Minarta hahú rekruta ona enjiñeiru, supervizór no traballadór lokál balun iha suku-laran no sei kontinua halo rekrutamentu bainhira tama iha faze servisu fiziku.
“Sira dehan ema mai husi li’ur ne’e só tékniku de’it. Kestaun tékniku iha ita-ni’a rai-laran la konsege hetan tanba konstrusaun irrigasaun ne’e iha aspeitu balun ke presiza duni lori ema mai husi li’ur. Maibé, sira mós la haluha emprega dadauk ita-nia ema iha ne’e. Ami mós ezije ba sira favór ida tranferénsia skill ne’e ba traballadór lokál sira, nune’e depois sira aleinde servisu sira mós aprende buat balun. Aban bainrua projetu ne’e hotu ne’e sira bele fila ba, maibé siénsia ruma husik hela iha traballadór lokál,” nia hateten.
Tuir observasaun Agência Tatoli iha terrenu nota katak, implementasaun projetu ne’e foin to’o faze prepara rai atu konstrui Ítek primáriu no kee-kanál antigu besik mota Malibaka, enkuantu kanál prinisipál ne’ebé sei konstrui ho totál distánsia kuaze kilómetru 2.9.
Governu konstrui irrigasaun ne’e ho intensaun atu fornese bee ba natar ho sufisiente, ne’ebé sei kobre ba natar área hamutuk ektare 1.401 no husi totál área ne’e kuaze ektare 300 ba iha nasaun viziñu Indonézia.
Obra ne’e importante tebes tanba bainhira irrigasaun funsiona natar kuaze ektare 700 ne’ebé durante ne’e abandonadu bele funsiona hikas hodi prodús hare no produtu agrikola seluk tan.
Esforsu ne’ebé Governu halo atu aumenta produsaun agrikola, la’ós de’it hare, maibé mós produtu sira seluk tan hansan batar, modo, inklui ikan no animál seluk.
Obra ne’e gasta orsamentu hamutuk millaun $9-resin ho durasaun kontratu fulan 30 ka bele dehan tinan rua resin.
Notísia Relevante: PT Minarta hahú reabilita irrigasaun Maliana II iha Tapo-Memo
Jornalista : Sergio da Cruz
Editór : Cancio Ximenes
