DILI, 31 Jullu 2025 (TATOLI)—Vise-Ministru Fortalesimentu Instituisionál Saúde, José Mango dos Reis, hateten maske iha 24 Jullu ne’e Organizasaun Mundiál Saúde (OMS) deklara katak Timor-Leste bele hetan ona sertifikadu ba eliminasaun moras Malária, maibé vijilánsia epimodolojia tenke kontinua mantein tanba pesoál saúde sira iha munisípiu sira dedikadu tebes ba área sira-ne’e.
Notísia Relevante: Timor-Leste hetan ona sertifikadu livre Malária husi OMS
“Vijilánsia epimodolojia mantein nafatin, atu ita alerta tanba iha m0unisípiu hotu-hotu iha ita-nia pesoál sira, iha ne’ebá dedikadu ba iha área ida ne’e. Agora, sertifikasaun ne’ebé mak ita hetan husi Organizasaun Saúde Mudiál ne’e, la fasil ida, la’ós tuur de’it deerepente Diretór Jerál Organizasaun Saúde Mudiál Zenebra atribui sertifikadu ne’e lae,” José Mango dos Reis hateten ba jornalista sira hafoin vizita Laboratóriu Menzies iha Lecidere, ohin.
Nia afirma, ekipa avaliasaun sira la’ós mai dala ida de’it maibé sira mai dala barak iha Timor-Leste hodi haree no observa sitausaun iha Timor-Leste, saida mak presiza atu prepara hodi hetan sertifikasaun ne’e.
“Dala hira kedas, sira tun ihaTimo-Leste ho ekipa boot, ho péritu barak mak tun mai. sira haree hotu sitausaun iha Timor ne’e. Saida mak ita tenke halo prepara ba sertifikasaun ne’e, no to’o ikus ita hetan duni,” nia relata.
Nia esplika, hafoin ekipa halo vizita ikus mai Timor-Leste, fila-fali ba ne’e sira aprezenta relatóriu ba Diretór Jerál Organizasaun Saúde Mundiál iha Zenebra mak foin Organizasaun Saúde Mundiál no liuhusi Diretór Jerál rasik, hasai sertifikasaun ne’e ba Timor-Leste iha loron 24 Jullu 2025.
“Iha dia 24 Jullu ita simu infomasaun ne’e, ne’ebé ita hotu-hotu nomós ita-boot sira hotu presiza divulga informasaun sira-ne’e hotu ba komunidade. Tanba ne’e la fasil husu Timoroan hotu nia konxiénsia, ita hotu nia esforsu mak ita hetan ne’e, ne’e la’ós Governu mak hetan ida-ne’e ka Ministériu Saúde ne’e lae. Ida-ne’e povu Timor-Leste mak hetan ida ne’e, entaun ita hotu mak tenke atensaun,” nia haktuir.
Nia husu ema hotu tenke kuidadu ambiente nafatin no labele so’e lixu arbiru de’it, depois haree fali área sira-ne’ebé bee nalihun hela lixu so’e arbiru no mós kuidadu ijiene nafatin no mantein hanesan saida mak durante ne’e hala’o tiha ona atu nune’e bele hadook an husi moras.
“Maibé Timor-Leste pur enkuantu agora free loos, laiha malária ida. Maibé iha tinan hirak liu ba mosu kazu balun mais ne’e kazu importadu mai husi nasaun li’ur, ne’ebé mak viziñu ho ita-nia rai mak lori tama mai. Depois ida-ne’e, ita asegura tiha, pur enkuantu agora laiha,” nia informa.
Daudaun ne’e pontu entrada hanesan Aeroportu no mós portu sira-ne’e agora hateten hela atu bele haree, situasaun sira iha Timor-Leste.
“Horisehik mós ami iha enkontru ida kona-ba responde emerjénsia, atu haree nafatin situasaun sira-ne’e bele la’o di’ak liután ba iha pontu entrada sira no sei iha simulasaun ida la’ós ema hotu la atende asunto ne’e lae. Maibé, asuntu ita nafatin fó hanoin ema katak sé iha akontesementu ruma karik bele ba halo teste fali,” nia dehan.
Antes ne’e, Diretór-Jerál OMS, Tedros Adhanom Ghebreyesus, hatene Organizasaun Mundiál Saude (OMS) sertifika ona Timor-Leste nu’udár livre malária, hanesan atinjimentu saúde públika ida-ne’ebé, importante tebes ba nasaun tropikál foinsa’e ida-ne’e, ne’ebé lansa ona luta ida hasoru moras ne’e la kle’ur depois hetan independénsia iha 2002.
“Ho anúnsiu ohin loron, totál nasaun hamutuk 47 no territóriu ida, hetan ona sertifikasaun nu’udar livre malária husi OMS. Timor-Leste hanesan nasaun datoluk iha rejiaun Sudeste Aziátiku OMS nian, ne’ebé hetan sertifikasaun, hamutuk ho Maldives (2015) no Sri Lanka (2016). Notavelmente, ida-ne’e mós marka Timor-Leste nia, eliminasaun moras daruak iha tinan rua nia laran, hafoin sertifikasaun livre husi filariaze linfátika iha 2024,” nia esplika.
Nia dehan, Organizasaun Saúde Mudiál kongratula povu no Governu Timor-Leste nia susesu prova katak malária bele hapara.
“OMS kongratula povu no Governu Timor-Leste ba pasu signifikativu ida-ne’e, Timor-Leste nia susesu prova katak malária bele hapara. Bainhira iha vontade polítika ne’ebé forte, intervensaun matenek, investimentu doméstiku no esternu ne’ebé sustentável no traballadór saúde sira-ne’ebé dedikadu no unidade,” nia hateten.
OMS fó sertifikasaun ba eliminasaun malária bainhira nasaun ida prova, laiha dúvida ne’ebé razoavel, katak transmisaun indíjena hetan, interrupsaun iha nasaun tomak durante pelumenus tinan tolu tutuir malu.
“Timor-Leste redús kazu malária husi pontu aas liu 223,000 iha 2006 ba zero kazu indíjena husi 2021 ba oin, hanesan atinjimentu signifikativu ida. Iha nasaun tropikál no montañosu, iha ne’ebé kondisaun klimátika favorese reprodusaun no transmisaun susuk nian durante tinan tomak,” nia Konklui.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
