Rogério Lobato promete iha 20 Agostu 1975: “Hasai kilat iha Taibesi”

OEKUSI, 20  Agostu 2025 (TATOLI) – “Promete ne’e, husi ha’u-nia an rasik, ha’u promete ba Prezidente Nicolau, katak ha’u sei forma estratéjia ho komandante sira, 20 Agostu (1975) tenke hasai malae sira-nia kilat iha Taibesi”.

Memória pasada ne’e, haktuir husi antigu Komandante Forsa Armada ba Libertasaun Nasionál Timor-Leste (FALINTIL), atuál Prezidente Autoridade Rejiaun Administrativa Espesiál Oekusi Ambeno (RAEOA), Rogério Tiago de Fátima Lobato, bainhira halo Entrevista esklusiva ho Jornalista Ajénsia TATOLI,I.P destakadu iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oekusi Ambeno, Abílio Elo Nini, segunda ne’e.

 1. Ezisténsia inísiu FALINTIL

Kona-ba iha tinan-50 ba iha kotuk, ita kaer mala’e sira, iha Kuartel jenerál Taibesi, malae sira tama iha Timor, iha tinan-1515, ita hakotu sira-nia ukun iha Timor-Leste iha 20 Agostu 1975, tanba ne’e mak loron 20 Agostu ne’e, FRETILIN hili hanesan loron FALINTIL nian.

Ema barak tebes iha Timor-Leste, hatene katak loron 20 Agostu 1975 ne’e, nu’udar loron FALINTIL nian, maibé sira haluha tiha, katak loron ida-ne’e loron ida importante tebes iha istória Timor-Leste. La’ós de’it loron ida-ne’e mak ita halo FALINTIL moris, maibé iha loron ida-ne’e mak ita hakotu rejime koloniál Portugál nian iha Timor-Leste.

Tanba kolonializasaun Portugeza hahú ita Tim’or, tama husi Lifau Oekusi iha tinan-1515, iha loron 20 Agostu 1975loron ida-ne’ebé ita hanaran, loron FALINTIL nian, iha loron ne’e mós importante tebes iha istória Timor-Leste nian tanba ita hakotu podér koloniál Portugál nian iha Timor-Leste.

Tanba iha loron ida-ne’e, ita halo okupasaun militár ba sentru polítiku podér koloniál nian iha timor, sentru polítiku ne’e mak kapitál Dili ne’ebé Portugál okupa hanesan kapitál Timor-Leste, kuandu ita hadau ona kapitál Dili, ita hakotu koloniál rejíme koloniál Portugés iha Timor-Leste, ne’e depoisde tinan-450 koloniazasaun.

Notísia relevante:Orden Rogério Lobato iha 1975, ‘oho inimigu no hadau kilat hodi kontinua funu’

Iha biban molok hala’o entrevista esklusiva ho Jornalista Ajénsia Tatoli,I.P destakadu iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oekusi Ambeno, Abílio Elo Nini, dahuluk nia fó omenajén komandante sira-ne’ebé hamutuk ho nia (Rogério Lobato) nu’udar Komandante FRETILIN no FALINTIL iha 1975, ne’ebé kaptura forsa portugés sira hodi hamoris FALINTIL.

Ha’u temi de’it komandante sira-ne’ebé mate ona, no prinsipál tebes tanba sira mak hamutuk ho loke FALINTIL, sira mak hanesan tuirmai ne’e:

1. Komandante Hermenegildo Alves, nia mak segundu komandante jerál FALINTIL. Iha istória FALINTIL nian, só iha primeiru komandante jerál ho segundu komandante, depoisde postu rua ne’e lakon laiha ona. Primeiru Komandante Jerál mak ha’u rasik, no segundu komandante mak Saudozu Komandante Hermenegildo Alves;
2. Komandante José da Silva, nu’udar Komandante iha Sentru instrusaun iha Aileu, ami foti nia hanesan Primeiru Xefe Estadu Maior FALINTIL nian;
3. Komandante Fernando Carmo, nia ema ida importante tanba iha loron 20 Agostu dadersan, ami hatuun bandeira Portugál nian iha kuartel jenerál Taibesi no ami hasa’e bandeira FRETILIN nian, tanba momentu ne’e, ita seidauk iha bandeira nasionál entaun ita hasa’e FRETILIN;

Kuandu ita hasa’e bandeira FRETILIN ne’e, signifika ami sira-ne’e sai forsa FRETILIN nian mak depois hamoris naran FALINTIL ne’e.

1. Komandante Gido Soares, ho maun João Bosco Soares. Komandante Guido Soares, ne’e nia uluk arferis, nia hasa’e kursu iha Portugál, depois fila mai Timor, no komandante João Bosco Soares, nu’udar primeiru sarjentu kolokadu iha Lospalos maibé depois muda mai fali iha Dili;
2. Komandante Domingos Ribeiro, nia mak responsabiliza finansa FALINTIL nian iha momentu ne’e;
3. Komandante Joaquim do Nascimento, nia husi Ermera;
4. Komandante Sebastião Sarmento, ema husi Soibada;
5. Komandante Aquilis, nu’udar comandante de esquadrão cavalaria númeru seis (6) iha Atabae. Ha’u-nia forsa sira adere ba FRETILIN, nia sai forsa FRETILIN nian;
6. Komandante Ponciano, nia primeiru soldadu husi kuartel jenerál ne’ebé na’ok kilat ida marka J3, hodi ba fó iha Prezidente Nicolau Lobato iha Balibar. Tanba kuandu Prezidente Nicolau ho Komite Sentrál FRETILIN halai sa’e ba iha foho, kilat laiha ho de’it pistola maibé komandante Ponciano mak lori primeira kilat spingarta J3 ba Prezidente Nicolau, hodi defende Komite Sentrál FRETILIN;
7. Komandante António Freitas, ema ida aswa’in, nia mak luta iha Dili hodi tau ordén;
8. Komadante João Branco, ema husi Lopalos, nia destakamentu serbisu materiál iha Balide, sira mak kaer kilat sira hotu, ne’ebé iha destakamentu serbisu materiál ne’e, kilat barak 1000-resin. Sira-ne’e mak komandante João Branco, Gil Fernandes Adão Cristovão, sira ne’e mesak Lospalos-oan de’it;
9. Komandante José do Santos, husi Lospalos;
10. Komanante Adão Amaral;
11. Komandante Cerílio Nunes ‘Maun-Barani’, ne’e liurai Maubara nia oan mane, nia mak komandante ba kompañia sekasadores númeru 12 iha Baukau;
12. Kabu Miguel, nu’udar soldadu importante tebes tanba nia mak hasa’e tiha perkutór kilat sira-nian iha kuartel jenerál Taibesi, tanba iha momentu ne’e ami deskonfia katak, forsa husi UDT nian bele asalta kuartél, no bele hadau kilat, entaun ami hasai hotu tiha ni perkurtór ne’e, kuandu ita tiru tenke tuu iha kilat mak foin tarutu, entaun ami hasai tiha, ne’e Kabo Miguel nia serbisu;
13. Komandante David Alex Daitula, nia mós partisipa iha fundasaun FRETILIN nian;
14. Manuel Soares, komandante eskuadraun escavalaria númeru cinco (5) iha Bobonaro;
15. Komandante Agostu Espiritu Santo, ne’e mós husi Bobonaro;
16. Komandante Raul Izac, ema ida barani teb-tebes;
17. Kabu Martinho, nia mak kaer ita-nia ró, ami dehan barkasa ró Maubulak, ne’e ita bele dehan katak, primeiru unidade navál FALINTIL nian, ami ho ró ida ne’e mak ami sai bai ha tasi-laran, kañiaun ne’e ami kesi de’it ho karau nia tali tanba kuandu tiru kañiaun ne’e iha ró nia laran, ró ne’e nakdedar;
18. Komandante Afonso Rangel, Vise-Ministra Negósiu Estranjeiru nia aman, nia mak hasa’e bandeira repúblika iha loron 28 Novmebru 1975, nu’udar mós komandante mariña;
19. Komandante Valen Soares;
20. Komandante Rosalino de Leite,
21. Komandante Joel Sarmento;
22. Komandante Januario Lobato, nu’udar ha’u-nia alin rasik no Luís Lobato, sira-ne’e kuandu iha 20 Agostu 1975, sira mak la’o ba mai hodi fahe kilat iha Taibesi;
23. Ikusliu Komandante Jaimé Tamaixo, nia mak komandante batallaun parada militár iha loron 28 Novembru 1975;

“Ha’u hakarak fó omenajén ba ema sira-ne’e, klaru ema barak, maibé ha’u husu diskulpa, tanba ha’u labele temi ema sira-hotu, tanba sira la’ós uitoan de’it, maibé barak mak partisipa direita iha fundasaun FALINTIL ne’e,” nia dehan.

2. Oinsá mak timoroan sira bele hamutuk hodi forma FALINTIL?

Iha momentu ne’ebá ita hotu sente laiha kondisaun ba ita timoroan, tanba malae sira mai ukun ita tinan-450, entaun ukun ida-ne’e naruk tebes, entaun durante ukun ne’e, dalaruma iha funu, iha mós represaun husi kolonialista sira, entaun kuandu ita halo ona loron 20 Agostu ne’e, hanesan ita kore-an husi rejime koloniál portugés sira.

Entaun ema hotu sente konfortavel, tanba laiha ona palmatóriu, tenke ba fó manu-tolun, bani-been, fahi-oan no animál oan seluk, ba ema sira-ne’ebé ukun ita, buat sira ne’e ita hakotu totál, entaun povu hanesan kore-an iha liberdade, tanba ne’e mak, sira responde ba iha inisiativa ne’e, loke FALINTIL ne’e ho laran no kontenti tebes.

3. FALINTIL harii iha 20 Agostu 1975, bele esplika prosesu hamosu FALINTIL ne’e, iha tempu ne’ebá?

Ne’e istória naruk tebes, ha’u bele konta, maibé ha’u dehan de’it pontu balun, atu bele akompaña tanba se ha’u hotu bele han tempu to’o loron rua tolu.

Deklarasaun proklamasaun de insureisaun jerál armada halo iha Aileu, maibé ne’e liuhusi prosesu ida, iha tinan-1975, Governu Portugés hahú prosesu deskolonializasaun Timor-Leste nian, maibé prosesu ne’e interrompe tiha iha loron 11 Agostu 1975, bainhira forsa polítika ida naran UDT halo golpe, entaun hapara tiha prosesu deskolonializasaun, karik laiha golpe UDT nian iha 11 Agostu 1975, ha’u sente katak, FALINTIL mós ho naran FALINTIL ne’e laiha (eziste), tanba liuhusi deskolonializasaun Portugeza sira,  mak forma forsa armada timor nian, maibé liu husi prosesu ida, deskolonializasaun.

Hamosu tiha, golpe UDT nian, FRETILIN halo kontra golpe iha loron 20 Agostu 1975, no kontra golpe ne’e, unidade militár sira hotu, ne’ebé iha Dili laran, timoroan sira mak kaer, sira sai husi ezersitu Portugés, no adere ba FRETILIN.

Maibé molok 20 Agostu 1975 akontese proklamasaun insureisaun jerál armada iha Aileu, iha proklamasaun de insureisaun jerál armada ne’e mak Komite Sentrál FRETILIN, funda Forsa Armada Libertasaun Nasionál Timor-Leste.

Bainhira ami halo kontra golpe iha Dili, loron balun antes, forsa ita-nian iha Aileu, kaer malae sira, iha kompañia sentru instrusaun Aileu nian, depois husi Aileu sira avansa ba Maubise, no kaer malae forsa Portugés sira kompañia de casadores númeru 10 iha Maubise. Ne’e operasaun importante tebes tanba malae sira subar kilat barak teb-tebes iha Maubise.

Entaun bainhira FRETILIN hadau ona Aileu no hadau to’o Maubise, sira hetan kilat barak, maibé ami iha Dili, inklui ha’u rasik iha Dili, ami halo movimentu ida naran, Força Defeza do Povo Maubere, tanba sira iha Aileu, ami iha kontaktu ba malu, maibé ami la koordena operasaun kontra UDT ho mala’e sira.

Bainhira sira kaer malae sira iha Aileu, liuhusi kódigu ida-ne’ebé ami kombina ba malu, Saudozu komandante José da Silva, iha momentu ne’ebá nia ema graduadu ida, nia haruka mensajen ida mai ha’u iha Dili, liuhusi radiofonia, dehan katak, nia feen to’o ona iha Aileu no saúde di’ak.

Prontu, sira kuandu bolu ha’u atu ba rona, mensajen ne’e iha rádiu, ha’u halo finje lahetene buat ida, maibé ha’u tama iha komandu transmisaun, ha’u kuandu rona notísia ida-ne’e, mensajen ne’e iha kode, ne’e katak saida?.

Tanba ha’u kuandu liuhusi Aileu, Komandante José da Silva, dehan hanesan ne’e, ‘ami mak kaer uluk malae sira iha Aileu, ami sei haruka mensajen ida ba ita-bo’ot iha Dili, dehan ha’u-nia feen to’o tiha ona iha iha Aileu no nia saúde di’ak’.

Kuandu ha’u simu ona mensajen ne’e iha Dili, ha’u hatene ona katak sira iha Aileu kaer tiha malae sira, entaun oinsá mak ami iha Dili mós tenke kaer malae sira, tanba ha’u hanesan mensajeiru kolonél Lemos Pires nian Governadór Timor-Leste, sai husi Dili mai ho elikopteru, mai to’o iha Aileu, atu transmite rekadu balun husi kolonél Lemos Pires ba FRETILIN.

Iha momentu ne’ebá, ha’u promete kedan ba iha Komite Sentrál FRETILIN, semak dirije reuniaun ne’e, Vise-Prezidente FRETILIN, Nicolau Lobato. Ha’u ko’alia iha reuniaun ne’e, nia dehan, prontu, ó ko’alia ona, ami hatene ona, tanba UDT dehan nia prontu atu tuur hamutuk ho FRETILIN, maibé fó kondisaun ida, António Carvarino, Cesar Maulaka, no estudante sira-ne’ebé mai husi Portugál iha Timor ne’e, tenke sai husi Timor-Leste.

Vise-Prezidente FRETILIN, dehan, tanba saida mak sira tenke sai husi Timor-Leste, sei sira timoroan, sira sai husi Timor atu ba iha ne’ebé, ne’ebé sira labele sai, sira tenke hela iha Timor.

Maibé ne’e istória naruk tebes, ha’u konta de’it buat ne’ebé ema hotu bele kompriende, tanba iha momentu ne’e depoisde ha’u liuhusi Turiskai ba buka Prezidente Francisco Xavier do Amaral, maibé la hetan nia. Entaun ha’u la’o ain de’it husi Turiskai ba to’o iha Lekidoe, husi ne’e tuun fali ba iha Aileu.

Kuandu ha’u to’o iha Aileu, hau lori mensajen Komandante em Xefe Portugál nian ba hato’o ba sira, maibé sira laiha ona pasiénsia hodi dehan, entaun nia (Nicolau Lobato) husu mai ha’u, ‘bainhira mak ita-bo’ot sai ho forsa sira iha Dili atu kaer malae sira, ne’e akontese iha 13 Agostu 1975, seidauk akontese insureisaun armada, ha’u dehan prontu, se imi lakohi ona simu mensajen ne’ebé, mai husi Komandante em Xefe  kolonél Lemos Pires’.

Prontu, ha’u promete ba imi, katak iha loron 20 Agostu dadeersan, ha’u sei sai ho forsa sira, atu kaer malae sira iha Dili laran. Ami sai duni, iha 20 Agostu 1975, maibé molok atu sai, komandante sira husi destakamentu serbisu materiál iha Dili, sira mai halo reiniaun ho ha’u, atu forma estratéjia fahe forsa sira iha Dili laran atu halo golpe kontra UDT, no mós hasoru malae sira.

“Promete ne’e, husi ha’u-nia aan rasik, ha’u promete ba Prezidente Nicolau, katak ha’u sei forma estratéjia ho komandante sira, 20 Agostu tenke hasai malae sira-nia kilat iha Taibesi,” nia dehan.

Entaun, komandante sira-ne’ebé mak mai hasoru ha’u, hanesan komandante João Branco, Adão Cristovão, Gil Fernandes, sira iha hotu destakamentu serbisu materiál, komandante ida mós sei moris, Terra Mau Bulak, maibé la mai hasoru ha’u, maibé nia organiza iha kuartél Balide nian hamutuk ho komandante Caetano Guterres, oras ne’e asesór iha Oekusi.

Ami halo reuniaun ida iha Taibesi, iha sala soldadu, iha momentu ne’e, ami fahe ona soldadu sira, ami dehan, kompañia destakamentu enjeñária, nia mak kontrola husi Kuluhun ba to’o iha Fatu-Ahi.

Kompañia destakamentu sanitária nia kontrola husi Hali-Laran ba to’o iha Hospitál Lahane, kompañia komando serbisu CCF husi kuartel jenerál kontrola husi Balide ba to’o Sporting, ne’e destakamentu serbisu materiál kompañia Balide nian. Kompañia serviço de intendência ne’ebé agora iha fatin ida iha tasi-ibun hali hun sira-ne’e, sira-ne’e mak tenke halo kontrola husi Palasíu Governu ba to’o iha Área Branka. Kompañia ida-ne’ebé mak tenke halo asaltu ba iha forsa UDT sira iha Palapasu mak kompañia serbisu Polísia Militár.

Maibé infelizmente, iha ida halo traisaun mai ami, nia halai tiha ba informa ba iha UDT sira, dehan katak, FRETILIN atu mai asalta imi-nia kuartél, entaun imi tenke prepara.

Maibé ha’u hakarak dehan, iha loron 20 Agostu 1975, kuandu ami hadau kuartel jenerál iha Taibesi, semak ba ho ha’u? mak sarjentu Hermenegildo Alves, nia depoisde sai segundu komandante jerál FALINTIL nian, akompañia mós ho soldaduVianu, nia sei moris, hela iha Bekora ho tan soldadu ida seluk, maibé ha’u haluha tiha ona nia naran, sira mak eskoltu mai ha’u, atu bai ha estadu maiór hodi kaer malae sira, ami ba to’o kaer Sub Xefe Estadu Maiór Portugés, Tenente Kolonél Marcelino.

Semak halo seguransa iha kuartél jenerál ne’e, mak soldadu ki’ikoan ida, isin krekas maran hela, nia mak David Alex Daitula, ha’u ko’alia ho nia dehan ba bolu Tenente Kolonél Marcelino sai mai. Nune’e nia ba bolu sai mai, ha’u fó ordén prizaun ba nia, ha’u dehan, ita-bo’ot sira la fó ordén ba ami atu sai hanesan forsa Portugál nian, entaun ami timoroan sira hamriik hodi ami mak kaer rasik ami-nia forsa, no ha’u rasik mak sei komanda no kaer rasik ami-nia forsa.

Ami ko’alia ba malu nune’e, nia (Tenente Kolonél Marcelino) sei husu autorizasaun mai ha’u, atu informa informasaun ne’e ba iha Kolonél Lemos Pires, katak ami hadau tiha kuarte jenerál, maibé nia lahatene katak, Dili laran ne’e, ami kontrola hotu tiha ona.

Entaun ha’u dehan ba nia, sim señor ita-bo’ot bele ba informa, maibé invés nia ba informa lalais de’it, maibé nia informa liu ona minutu 10, entaun ha’u mós hirus uitoan tanba portugéz sira iha pelotaun rua, husi parkedista sira-ne’ebé mai husi Mozambique, atu mai fó apoia ba forsa Portugál nian iha Timor.

Entaun ami reseiu tanba se sira mai karik, entaun ami tiru malu ona ho sira, entaun sente nervozu sa’e ona, no hakilár David Alex Daitula, nusa mak malae ne’e ko’alia kle’ur teb-tebes. Tanba David Alex Daitula ne’e, iha momentu ne’ebá, nia hatene ona, katak ha’u mak komandante.

Entaun nia tama ba, baku odamatan ho maka’as tebes tanba tarutu, nia mós la bolu ona tenente kolonél maibé bolu de’it senhor…senhor, nosso comandante está a chamar você, nune’e nia (Kolonél Lemos Pires) sai mai, tanba malae ne’e baku fali David Alex nia kabaas, no hakilár nia, tanba falta respeita, entaun situasaun kontrola, ami kontrola ona kuartél jenerál.

Iha dadersan, tuku 07:00 dadersan, tanba ami kaer sira iha tuku 01:00 madrugada, entaun iha tuku 07:00 dadeer, ha’u husu ba Komandante Fernando Carmo, atu arranja pelotaun ida atu hatuun bandeira Portugál iha kuartél jenerál Taibesi.

Ha’u dehan, komandante Carmo, hatuun bandeira Portugál nian ho respeitu, ita hasa’e bandeira FRETILIN nian. Iha momentu ne’e ita seidauk iha bandeira RDTL tanba ita seidauk halo proklamasaun unilaterál independénsia, entaun nia forma pelotaun ne’e, hatuun tiha bandeira Portugál nian no hasa’e kedas bandeira FRETILIN.

Funda FRETILIN no FALINTIL ne’e esforsu koletivu

“Ne’e saida?, ne’e um acto de fundação, FALINTIL no FRETILIN fó nia naran iha proklamasaun insureisaun jerál de armada, maibé ami sira-ne’ebé rihun barak, ne’ebé serví hanesan soldadu iha ezersitu Portugés, ami sira-ne’e ho aktu hasa’e bandeira FRETILIN nian hatuun bandeira Portugál ne’e, signifika katak, ami adere ba FRETILIN no sai forsa FRETILIN nian,” nia dehan.

Mezmu iha Dili, maibé se ami hodi naran Força Defesa Povo Maubere, maibé ami sira-ne’e mós fundadór ba FALINTIL, ne’ebé ha’u la dehan katak, fundadór ema ida de’it, ita funda FRETILIN no FALINTIL ne’e, esforsu koletivu.

Ema ida tenke hamriik iha oin, nia hanesan komandante, nia tenke hamriik iha oin, maibé husi kotuk iha ema atus barak iha momentu ne’ebá. Ami kuandu kaer kuartél jenerál ne’e, ema 1000 mak hadau kilat iha Taibesi.

“Ida-ne’e mak 20 Agostu, kuandu ita hasae bandeira FRETILIN nian no hatun bandeira Portugál nian, ne’e um acto de fundação, soldadu sira hotu ho komandante ne’ebé uluk hamutuk ho ha’u hadau kilat, sira-ne’e mós fundadór FALINTIL,” nia dehan.

Prosesu kontinuasaun

Bainhira ami hadau ona kilat no kaptura ona forsa portugés sira, ami husu ba kolonél Kolonél Lemos Pires ho sira-nia komandante sira hotu katak, informa ba ita-bo’ot sira-nia soldadu sira iha kuartél ne’e.

Labele foti liman kontra ami, sei sira kontra ami, imi sei la fila ba Portugál maibé sei mate iha Timor no ba soe iha tasi-laran, ami ko’alia ne’e ho determinasaun no desizaun. Klaru sira mós kumpre ita-nia desizaun ne’e, malae sira iha kuartel ne’e mós lakohi mate, tanba sira hakarak fila ba Portugál entaun hafoin ne’e, sira entrega hotu arma sira hotu ho kilat mai ita-nia forsa tropa sira no koopera di’ak.

Entaun iha loron 20 Agostu dadersan ne’e kedas, ha’u forma forsa batallaun ida ho totál forsa 400-resin, ha’u forma sira iha kuartél Taibesi, no ha’u dehan ba Tenente Kolonél ne’ebé ami kaer ona ne’e katak

“Lisensa ba ita-bo’ot durante tinan barak iha ne’e, ohin ami hakarak halo despedida ba ita-bo’ot, ha’u hakarak aprezenta parada ba ita-bo’ot, pela última-véz, hanesan ofisiál ezersitu Portugál nian, hafoin parada, sira kontinua ba hasoru Governadór iha Motael hamutuk ho parakedista sira, to’o fulan-Setembru, sira halai husi Dili ba Toba iha Atauru”.

4. Semak fó naran FALINTIL

Naran FALINTIL ne’e, Komite Sentrál FRETILIN mak fó, maibé kuandu ami halo movimentu ba kaer malae sira iha Taibesi, ami seidauk uza naran FALINTIL, ne’e ami seidauk hatene. Maibé tenke iha movimentu ida, ne’ebé ami tau naran, Komandu Defeza Povu Maubere.

Nia dehan, bainhira ami kontrola ona Dili, liutiha semana ida hanesan ne’e, mak Vise-Prezidente FRETILIN nian, Saudozu Nicolau Lobato, nia tuun mai husi Aileu, mai ko’alia ho ha’u, nia dehan hanesan ne’e: “Agora imi tenke iha giaun rasik, hanesan bandeira FALINTIL tenke iha ketak labele hanesan FRETILIN nian, ne’ebé agora ba oin ita-nia forsa ne’e naran, Forsa Armada de Libertasaun Nasionál (FALINTIL)”.

Nia (Nicolau Lobato) mai hato’o mai ha’u, tanba ha’u hanesan komandante iha momentu ne’e, depois ha’u hato’o ba komandante sira seluk, katak naran agora ita-nia mak ida-ne’e, FALINTIL. Maibé semak foti naran ne’e? iha Komite Sentrál FRETILIN nian mak hola desizaun ne’e no tau naran iha Aileu.

5. Mensajén  

Ha’u apelu ida ba Governu, atu rekoñese eis-soldadu timorense, ne’ebé ezerse vida militar iha tempu Portugés, tanba sira ne’e mak sanak ai-hun ba FALINTIL, sira-ne’e mak hadau kilat rihun barak hodi loke FALINTIL.

Entaun tenke mós halo rekoñesimentu ba sira, rekoñesimentu ne’e la’ós fó de’it surat-tahan ida nu’udar fundadór, labele! tenke iha rekoñesimentu dignu, Governu mak tenke haree, labele de’it ho surat-tahan, maibé tenke iha benefisíu balun ba sira, tanba sira mós fó sira-nia vida sakrifika nia aan ba rai ne’e.

Agora, mensajén ba F-FDTL, ha’u hakarak apela, dixipliña tanba sira mak kontinuadór FALINTIL ne’ebé moris iha 20 Agostu 1975, entaun tenke iha dixipliaa, prepara-an, tanba ita sempre dehan, hakarak pás tenke prepara-an ba funu, entaun tenke iha preparasaun nafatin.

Ha’u sente F-FDTL labele hela de’it iha kuartel, maibé komesa halo marsa iha foho, atu iha nafatin prontidaun kompativa, iha funu ne’e ita-nia ema mate barak tanba ekipamentu laiha, kilat laiha, atu defende an, entaun ita tenke halo esforsu oi-oin, hodi sosa kilat musan husi Bapa sira.

Agora ita independente ona, oras ne’e ita Estadu ida ona, oinsá mak Governu tenke fó fasilidade liuhusi Ministériu Defeza atu halo FALINTIL ne’e sai forsa moderna ho ekipamentu modernu, atu ita-bele defende ita-nia rai ho di’ak.

Se ita kuaze ho liman mamuk de’it, ita konsege manan funu ne’e kuandu ita prepara-an didi’ak, ho ekipamentu ne’ebé modernu, ho aviaun ne’ebé di’ak, ró  no karreta ho tanque de guerra, entaun ita-bele preparadu atu defende ita-nia rai.

“Iha ha’u-nia tempu, hanesan militár, ami hatene jere ba morteiru, bazoka, kañiaun. Oras ne’e, ha’u sente katak ita-nia forsa sira laiha ekipamentu sira-ne’e, entaun forsa armada ho Ministru Defeza tenke ko’alia ba malu, hadi’a atu oinsá bele hasa’e kapasidade no ekipamentu, formasaun ba ita-nia forsa sira,” nia dehan.

Tanba funu agora iha era moderna ne’e oin seluk ona tanba ema funu ho drone, entaun buat sira ne’e hatudu mai ita katak, ita tenke akompaña evolusaun mundu nian, iha setór hot-hotu, inkluzivamente iha setór defeza, ida ne’e mak ha’u hakarak apela ba Governu atu fó atensaun espesiál ba forsa sira

Jornalista: Abílio Elo Nini

Editór: Rafael Ximenes de A. Belo