DILI, 29 Dezembru 2025 (TATOLI)—Diretór Servisu Apoiu Diagnóstiku no Terapêutika Hospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV), Vidal Lopes, rekoñese katak iha semana kotuk ne’e oksijéniu rebenta iha sala pediatria no rezulta pesoál tékniku ida hetan kanek.
“Semana kotuk ita iha insidente ida no konsege ita-nia pesoál tékniku oksijéniu ida atu troka regulár oksijéniu mak nia iis ka anin sai makaas no konsege pasiente sira iha sala pediatria pániku, tanba oksjeniu rebenta la’ós liga direita ho pasiente maibé atu troka seidauk monta ba pasiente. Tenta atu troka mak nia iis sai makaas tanba regulatór ladun metin, tan ne’e iha momentu ne’e kedas fó solusaun kedas. Maibé ita-nia tékniku ida mak hetan kanek no hetan intervensaun kedas iha momentu ne’eba,” Vidal Lopes informa ba jornalista sira, iha nia kna’ar fatin HNGV, Bidau, ohin.
Nia esplika, depois akontesimentu ne’e Konsellu Diretivu deside kedas katak ekipa ne’ebé mak servisu iha oksijéniu iha risku boot la’ós fasil tantu pesoál sira mós tenke tuir formasaun.
“Ami koordena ona ho Organizasaun Mundiál Saúde daudaun ne’e monta ona plata oksijéniu iha kotuk aproveita empreza ne’ebé mak responsabiliza ne’e fó kedas formasaun ba funsionáriu sira hotu, oinsá atu ense, oinsá atu korre, oinsá monta regulatór sira no oinsá atu dudu. Entaun atu hetan formasaun hotu no sira bele hetan sertifikadu, maibé iha terrenu nia implementasaun kompleksu, tanba ita dudu laloos mós implika. Ita korre la tuir nia padraun mós bele implika, entaun funsionáriu sira-ne’e balun hetan ona formasaun, maibé presiza refreshing fali atu nunee sira bele update fali koñesementu sira-ne’e kona-ba oinsá ultilizasaun ka monta oksijéniu no dudu ho ense bele ba oin, ita evita ona insidente sira,” nia afirma.
Nia haktuir, oksijéniu ne’e durante empreza husi INFPM mak fornese mai, tanba ne’e ba oin HNGV sei prodús rasik iha ne’e oinsá atu ense, dudu, korre no monta fali nia regulatór inklui ho manutensaun entaun formasaun ne’e pakote ida durante tinan rua.
“Ho formasaun sira-ne’e, ba oin, ita sei minimiza no evita ona insidente sira-ne’e, tanba ne’e mak formasaun sira-ne’e sei hahú iha tempu badak,” nia dehan.
Nia esplika, empreza ne’e husi internasional ho naran Kangas ne’ebé mak hetan kontratu husi OMS no fó formasaun ba pesoál tékniku sira hamutuk 15-resin.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
