DILI, 23 Janeiru 2026 (TATOLI) – Défisit komersiál iha Timor-Leste aumenta ba millaun $113,4 iha Dezembru 2025, kompara ho millaun $66,7 iha Novembru tinan hanesan, tanba esportasaun tun no importasaun sa’e.
Iha dezembru tinan kotuk, Timor-Leste rejista importasaun ho valór millaun $117,3, no esportasaun iha de’it millaun $3,9, haktuir dadus husi Institutu Nasionál Estatatístika Timor-Leste (INETL).
Tuir klasifikasaun Kategoria Ekonómika (Broad Economic Categories), importasaun sira iha Dezembru 2025 domina husi sasán intermédiu sira, ho valór millaun $56,89, sasán sira konsumu nian, ho millaun 36,82, no sasán kapitál sira millaun $19,91.
Relasiona ho esportasaun, kafé nafatin sai hanesan produtu prinsipál, ho valór millaun $3,31, ho tonelada 501, ne’ebé haruka ba nasaun sira hanesan Méxiku, Itália, Austrália, Indonézia, Estadu Unidu, Xina, Reinu Unidu, no Hong Kong.
Kona-ba importasaun, Timor-Leste simu sasán maizumenus husi nasaun orijen hamutuk 35 no fornesedór boot liu maka Indonézia, ho valór millaun $31,71, Taiwan millaun $26,99, Xina millaun $25,62 Malázia millaun $5,15, Austrália millaun $4,61, no Singapura millaun $3,60.
Importasaun boot liu maka husi grupu kombustivel minerál no petróleu, ho folin millaun $35,79, tuir maka veíkulu sira millaun $11,93, no mákina no ekipamentu mekániku, ho millaun $5,09.
Lembra katak défisit komersiál Timor-Leste iha Novembru 2025 hamutuk millaun $66,7, ne’ebé rezulta husi importasaun ho valór millaun $75,44 no esportasaun ho de’it millaun $8,7.
Tuir relatóriu INTL, kategoria sasán intermédiu domina importasaun sira, ho folin millaun $33,6 no volume kilógrama millaun 63,55. Tuir mak sasán sira konsumu nian, ne’ebé rejista millaun $29, ho kuaze kilógrama millaun 30.
Importasaun ba bens kapitál nian hamutuk millaun $8,4, enkuantu kategoria sasán seluk rejista millaun $3,9. Iha totál, importasaun sasán atinje millaun $75, ho volume globál kilógrama millaun 96,6.
Relasiona ho esportasaun, kafé nafatin hanesan produtu prinsipál nasaun nian, ho folin millaun $7,4, no volume superiór tonelada rihun ida, inklui kafé kulit-mean, matak no uut.
Indonézia sai hanesan destinu prinsipál ba esportasaun kafé, ho valór millaun $1,8, tuir mak Austrália ho millaun $1,7, Estadu Unidu Amérika millaun $1,3, Japaun millaun $1 no Xina rihun $762, inklui mós nasaun sira hanesan Ukránia, Koreia Súl, Singapura, Polónia, Senegál no Nova Zelándia.
Iha parte importasaun nian, Indonézia nu’udar prinsipál país fornesedór, ho millaun $26, tuir Xina ho millaun $13,3, Taiwan millaun $9, Malázia no Índia millaun $3-resin kada país. Timor-Leste mós importa produtu husi nasaun sira iha Ázia, Europa, Amérika, Áfrika, no Oseánia.
Jornalista: Arminda Fonseca
Editora: Maria Auxiliadora
