SVD lansa livru Tinan 50 hala’o misaun iha Timor-Leste

DILI, 02 Fevereiru 2026 (TATOLI)—Kongregasaun Societas Verbi Divino (SVD) Rejionál Iha Timor-Leste, sesta (30 Janeiru 2026), lansa livru “Missao Tetstamunha Roman Evangelho Nian, Horisehik, Ohin, Aban” hodi selebra tinan 50 (1975-2025) Kongregasaun Societas Verbi Divino (SVD) no SVD no Kongregasaun Servarum Spiritu Sancti (SSpS) iha Timor-Leste no selebrasaun loron São José Freinadement hanesan primeiru misionáriu SVD nian hala’o misaun iha Xina.

“Ho espíritu misionáriu hakarak konvida fila-fali Ita hotu hodi hamutuk ho padre no madre husi Kongregasaun SVD no SSpS hodi haree fila-fali ba kotuk durante tinan 50 to’o mai ohin loron kongregasaun rua ne’e hala’o misaun iha rai doben Timor-Leste. Husi istória ida mak eziste kongregasaun rua ne’e eziste tanba ho kbiit Espíritu Santo ne’ebé halakan no haroman Nia Atan Santo Arnaldo Janssen hodi bele harí kongregasaun misináriu/a sira-ne’e iha situasaun ne’ebé difisil nia laran iha momentu ne’ebé mós afetadu maka’as husi krize Kulturkampf,” refere Prefásiu ne’ebé hakerek husi Pe. Herri Soares, SVD.

Arnaldo Janssen [moris iha 05 Novembro 1837, iha Cidade Coch-Alemão] nu’udar kleru Diosezanu ida iha Dioseze Muenster (Alemanha) ne’ebé simu ordenasaun hodi sai Nailulik iha tinan 1861. Iha fatin hanesan, Santo Arnaldo harii Kongregasaun Misaun tolu mak SVD, SSpS, no SSpS.Ap. Iha 08 Setembru 1875 iha Sidade Steyl-Olanda, nia harii Kongregasaun Societas Verbi Divino (SVD).

Iha 1875, Arnaldo harii kedas uma Misaun ida iha Steyl, ne’ebé fronteira entre Olanda no Alemanha, no iha iha 08 Dezembru 1889 iha Sidade Steyl, Santo Arnaldo harii Congregatio Servarum Spiritu Sancti (SSpS) no iha 08 Dezembru 1896, nia harii tan Congregatio Servarum Spiritus Sancti de Adoratione Perpetua (SSpS.Ap).

Husi Santo Arnaldo rejenera ba misionáriu no misionária sira husi SVD no SSpS hodi hakat ain tama iha rai doben Timo- Leste. Hahu husi iha rai-ketan Oé-Cusse loke liras ba rai Maliana no oras ne’e Kongregasaun rua ne’e hala’o ona misaun iha Dioseze Maliana, Dili no Baukau.

“Tinan ne’ebé liu ona sai hanesan pasadu ida ho nia istória rasik no isória ne’e mak presiza haktuir no haklaken atu istória ne’e moris no buras ba nafatin. Hanesan saida mak Leonardo Boff nu’udár Filózofu, Teologo no moos Eskritór boot ida husi Brazil hateten; Nai ne’ebé Na’in ba misaun ne’e to’o uluk ona iha fatin misun bainhira misionáriu no misionária sira to’o hodi hala’o misaun,” Pe. Herri haktuir iha prefásiu ne’e.

Tanba ne’e, tuir nia, iha livru ezistésia Tinan-50 SVD/SSpS iha Timor-Leste “Missao Tetstamunha Roman Evangelho Nian, Horisehik, Ohin, Aban” hanesan apresiasaun no aproximasaun misaun Nai Nian ne’ebé ho ahi lakan Espíritu nian hodi halakan no haroman ema hotu nia fuan iha fatin hotu-hotu ho kompaixaun liuliu ba kreda no povu-sarani Timor-Leste.

“Husiistória espirituál hirak ne’e, ita lori duni naroman ba sira no ita hasai duni nakukun iha sira oin. Iha ne’e hakarak fó hanoin mai ita katak ita mak kriatura loloos Nai nian ne’ebé Nai tutela hela mai ita misaun ida-ne’e atu ita hola parte tanba Jesus Kristu hatudu iha ninia sakrifika an ho raab turuk ne’ebé karun tebes. Iha ne’e presiza reflete katak husi ne’e, saida mak importante mai  liu mai ita nu’udar misionáriu no misionária SVD no SSpS iha tinan 50 liu ba ne’e,” refere Epílogu ne’e Pe. Herri Soares, SVD, hakerek ho títulu SVD-SSpS TIMOR-LESTE: Lori Ba Roman Nai Nian ne’e hosi Fatin Hotu no Ba Ema Hotu ho Kompaixaun.

Tanba ne’e, nia haktuir, presiza halo misaun tanba misaun ne’e Nai Nian entaun tenke hola parte tanba misionáriu no misionária sira mak mundu nia roman, tanba halo misan ida-ne’eb’e Jesus fó konfiansa ba misnionáriu no misionária SVD no SSpS sira halo iha mundu ida-ne’e.

“Kompaixaun hanesan lalatak ida husi fraternidade tanba sai maun ho alin signifika hadomi malu rekoñese malu hanesan bee turuk rua ne’ebé mak turuk la hanesan (Poezia Sékulu-XX) ne’e, ditadu hela mai ita katak haburas ita-nia fraternidade mak sai nu’udar valór ida-ne’ebé mak anota nomoos sai belun ba Igreja ne’ebé signifika simu malu no rekoñese malu iha diversidade. Papa Francisco mós esentua tan katak relasaun entre fraternidade no kompaixaun, iha ne’e mak la eziste mesak iha asaun karidade ida-ne’ebé mak dada ema besik malu, liuliu ba sira-ne’ebé mak hakarak hakuak mehi no deseju hodi garante liberdade ba ema sira-ne’ebé mak presiza,” Epílogu ne’e hateten.

Livru ne’e emprime ka prodús iha Yogyakarta-Indonézia, iha Grup Penerbitan CV Genta Fisa Utama ho medida 15,5 X 33 cm ne’e, iha pájina hamutuk 162 (xiv + pájina 148). Livru ne’e hakerek husi ekipa elaboradór sira hanesan Pe, Heriberto Soares Pedro, SVD; Pe. Urbanus Bunga Lolon, SVD; Pe. Gabriel Suban Koten, SVD; Pe. Manoj Mannuel Kharady, SVD; Pe. Yohanes Suban Gapun, SVD; Pe. Wendelinus Jebatu, SVD; Me. Arminda Maya Barreto, SSpS; no Pe. Agustinus Tue Amunmama, SVD.

TATOLI