MS klarifika pasiente na’in-rua mate iha Ospitál referál Suai ne’e tanba dengue
DILI, 25 Marsu 2026 (TATOLI)—Diretór Jerál Servisu Ospitalár Interinu iha Ministériu Saúde, Delfim Ferreira, klariifka pasiente maun-alin na’in-rua (2) ne’ebé mate iha Ospitál Referal Suai ne’e tanba moras dengue grave.
“Atu klarifika ba publiku katak tuir relatóriu ne’ebé hato’o husi dirijente Ospitál Suai katak, pasiente refere ida idade 13 ne’ebé transfere husi Sentru Saúde Zumalai tama iha sala emerjénsia Ospitál Referal Suai iha loron 23 Marsu. Matebian ne’e tama ho kondisaun grave ne’ebé observa direta husi médiku jerál na’in-ida ho médiku espesialista na’in-ida iha ospitál rreferál Suai, ne’ebé mak diagnosa iha indikasaun dengue. Entaun, iha kedas planu atu halo transferénsia pasiente ne’e mai iha HNGV, maibé iha prosesu nia laran maibé iha tuku 15h00 lorokraik oras Timor-Leste, pasiente ne’e hakotu iis,” Delfim Ferreira hateten banhira hala’o konferénsia imprensa iha salaun MS, Kaikoli, ohin.
Nia dehan, tuir tan mak pasiente ida ho idade tinan tolu ho sexu mane ne’ebé transferénsia husi Sentru Saúde Zumalai iha 24 Marsu iha tuku 02h43 madrugada ne’ebé mai iha emerjénsia Ospitál Referal Suai halo observasaun maibé ho kondisaun grave
Hafoin halo diagnosa katak ho dengue hemorrasia iha kedas prosesu atu halo transferénsia ho aviaun atu mai iha HNGV, maibe iha tuku 12h45, pasiente ne’e hakotu iss iha Ospitál Referál Suai.
“Antes ne’e mós pasiente na’in-rua ne’e konsulta ambulatóriu iha Sentru Saúde Zumalai maibé depois fila ba uma hemu ai-moruk moras ne’e dezenvolve tan mak pasiente nia familia lori tan mai iha ospitál referál Suai, maibé ikus labele salva sira-nia vida,” nia haktuir.
Dengue Hemorragic Fever (DHF) mak forma grave ida husi infesaun virus dengue nian ne’ebé kauza isin-manas makaas to’o fuga plasma, plaket sira-ne’ebé kiik no raan sai sai husi inus no ibun. Kondisaun ida-ne’e lori risku atu dezenvolve xoke (DSS) no sai fatal, se lahetan tratamentu lalais ho konsumu líkidu ne’ebé adekuadu.
Sintoma Prinsipál sira husi DHF/Isin-manas Hemorrájiku Dengue: Isin-manas aas derrepente: Dura loron rua to’o hitu. Sinál sira husi raan sai: Mancha mean sira iha kulit, raan sai husi inus, ran sai husi ibun-been, muta raan, ka fezes metan. Sintoma sira-ne’ebé akompaña: Moras makaas iha kabun, muta ne’ebé la para, dada iis susar no ibun-been ne’ebé raan sai.
Xoke (Síndrome Xoke Dengue): Tuun maka’as iha tensaun arteriál, malirin, kulit ne’ebé maran.
Kauza no Risku sira: Kauza husi virus Dengue, ne’ebé transmite liuhusi tata husi susuk Aedes Aegypti. Ida-ne’e akontese beibeik liu iha infesaun daruak ho serotipu diferensa husi vírus.
Jeralmente afeta labarik sira ho idade menus husi tinan 10-15, maibé bele mós akontese iha adultu sira.
Tratamentu no Prevensaun: Tratamentu lalais mak krusiál atu prevene komplikasaun sira. Hidratasaun, fornese líkidu sira (orál ka intravenoza) mak esensiál atu prevene fuga plasma nian.
Medikamentu: Antipirétiku (paracetamol) ba isin-manas; evita aspirina/ibuprofen, ne’ebé aumenta risku ba raan sai.
Prevensaun: Halakon fatin sira-ne’ebé susuk sira haki’ak, uza repelente sira no uza rede susuk nian.
Se ema ruma hatudu sintoma sira raan-sai nian ka diminuisaun makaas iha kondisaun hafoin isin-manas tun, lori sira kedas ba fasilidade saúde ne’ebé besik liu.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
