DILI, 27 Maiu 2026 (TATOLI)—Governu Konstitusionál da-sia (IX), husi 01 Janeiru to’o 26 Maiu 2026 ne’e, ezekuta ona Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2026 atinjie ona ona 30%, husi orsamentu totál (inklui seguransa sosiál) ne’ebé estabelese iha biliaun $2.445 ne’e maizumenus millaun $736 mak ezekuta ona to’o ohin loron.
Vise-Ministru Asuntu Parlamentár, Adérito Hugo da Costa, informa husi ezekusaun ne’e ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2026 iha trimestre dahuluk (Janeiru-Marsu) nian ne’e Governu ezekuta ona 20%.
“Agora ita ultrapasa ona trimestre dahuluk no iha fulan ikus Juñu nian mak ita foin kompleta ba trimestre daruak, maibé ita-nia atinjimentu atuál seidauk másimu,” Vise-Ministru Asuntu Parlamentár, Adérito Hugo da Costa, hateten ba jornalista sira hafoin Sorumutu Estraordináriu Konsellu Ministru iha ne’ebé hala’o iha Auditóriu Kay Rala Xanana Gusmão, iha Ministériu Finansa, Aitarak Laran, ohin.
Tamba, nia dehan, tuir observasaun iha trimestre daduluk barak liu ba preparativu administrasaun, prosesu konkursu públiku iha aprovizionamentu no fiar katak iha trimestre daruak bele atinje 50%.
“Baibain ne’e iha trimestre daruak nian ezekusaun sempre atinje 50%, maibé agora ita seidauk atinje,” nia dehan.
Iha kontestu ida-ne’e, nai dehan, mak ohin Primeiru-Ministru konvoka reuniaun konsellu ministru estraordináriu ho membru Governu sira hotu inklui dirijente sira hodi haree pontu ba ezekusaun OJE 2026.
“Ida-ne’e haree dezempeñu ezekusaun OJE atuál nian tanba agora ita atu kompleta ba iha trimestre daruak nian iha fulan-Juñu,” Governante ne’e dehan.
Iha diskusaun ohin halo avaliasaun ba rejime aprovizionamentu nian no ezekusaun nian katak saida mak iha progesu no saida mak seidauk iha progresu bazeia ba ezekusaun iha liña ministeriál.
“Ohin iha diskusaun ne’e atu alerta bazeia medids ne’ebé administrasaun sentrál ka Ministériu Fonansa halo avaliasaun ona,” nia dehan.
Tanba dezempenu ezekusaun OJE 2025 ho nivel ne’ebé aas tebes ho 92%, entaun Governu hakarak nafatin rítmu ida-ne’e bele kontinua iha tinan 2026 nian.
Nia hatutan, bainhira ezekusaun ne’ebé ladun iha progresivu ne’e iha dekretu ezekusaun iha ona lei aprovizionamentu ne’ebé halo alterasaun dalahira ona hodi buka oinsá rejime legál ne’ebé guia ba dezempeñu nian la impede ba prosesu ritmu ezekusaun OJE nian.
“Dalaruma ita-nia birokrásia ka regra legál ne’ebé kesi ita demais halo ita-nia téknika ezekusaun sira la’o kle’ur (demora), liuliu ita-nia prosesu aprovizionamentu ne’e husi faze ba faze, projetu ida de’it bele demora tempu to’o fulan ida. Entaun hakarak ka lakohi ita tenke la’o tuir regra ne’ebé iha,” nia esplika.
Nia haktuir, ohin Governu halo avaliasaun atu alerta ba tékniku implementasaun sira, daruak ba kuadru legál sira iha aprovizionamentu no agora enfrenta hela problema intensidade udan bele demora projetu sira iha terrenu, entaun kompañia sira aproveita de’it halo mobilizasaun ekipamentu seidauk bele hala’o servisu ho efetivu.
“Tanba iha Parlamentu no públiku kestiona kona-ba Governu nia ezekusaun entaun Governu iha kompromisu katak ezekusaun ne’e la’ós nivel atinjimentu maibé kualidade mak sai atinjimentu,” nia hateten.
Nune’e, medida atu halo avaliasaun ne’e importante tebes no sei kontinua relaiza iha fulan tolu tuir mai hodi haree nafatin dezempeñu no rítmu ezekusaun.
Ohin reuniaun Konsellu Ministru ne’e atu analiza pontu situasaun kona-ba ezekusaun orsamentál husi departamentu governamentál sira no organizmu autónomu ida-idak, iha ámbitu Orsamentu Jerál Estadu ba tinan 2026, ne’ebé aprova husi Lei nú. 8/2025, 27 Novembru.
Sorumutu ne’e hetan partisipasaun husi membru Governu hotu-hotu, nune’e mós responsável sira husi institutu no organizmu sira-ne’ebé integradu iha administrasaun indireta Estadu nian.
Iha sorumutu ne’e, analiza ona dezafiu prinsipál sira relasiona ho ezekusaun orsamentál liuliu kona-ba aplikasaun Kódigu Aprovizionamentu no Kontratu Públiku foun, nune’e mós nesesidade no medida sira-neʼebé ho objetivu atu reforsa kapasidade ezekusaun programa no projetu sira-ne’ebé prevee ona iha OJE 2026 nian aprezenta no analiza mós funsionamentu sistema informátiku aprovizionamentu nian.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
