iklan

BOBONARO, HEADLINE, MUNISÍPIU, POLÍTIKA

Governu presiza harii fatin hodi konserva restu mortál 197 iha Malilait

Governu presiza harii fatin hodi konserva restu mortál 197 iha Malilait

Kondisaun fatin prezerva restu mortál mártir Libertasaun Nasionál hamutuk 197 iha suku Mali-lait, postu administrativu Bobonaro, Munisípiu Bobonaro. Imajen Tatoli/Sérgio da Cruz.

BOBONARO, 12 juñu 2024 (TATOLI) –  Governu liuhusi Ministériu ba Asuntu Kombatente Libertasaun Nasionál lideradu Gil da Costa Monteiro “Oan Soru” presiza harii fatin própriu hodi konserva restu mortál 197 iha suku Malilait, postu administrativu Bobonaro, munisípiu Bobonaro, tanba oras ne’e konserva iha fatin ne’ebé la dignu.

Restu mortál mártir libertasaun nasionál 1975-1999 hamutuk 197 iha suku Malilait, postu administrativu Bobonaro, munisípiu Bobonaro, durante tinan barak ona prezerva de’it iha ‘sintina tuan’, tanba governu seidauk prepara fatin ruma.

Seguransa Ossoario Malilait, Fernando de Oliveira Xavier, esplika, fatin ne’e harii iha tinan 2016 ho kontribuisaun osan husi veteran balu, hafoin governu orienta rekolla restu mortál ne’ebé naklekar iha parte tasi no ai-laran.

Eis xefe suku Malilait ne’e informa, restu mortál ne’ebé prezerva iha fatin ne’e mai husi suku Bobonaro, Lourba no Malilait.

Notísia relevante: Veteranu Bobonaro husu Governu labele demora haloot restu mortál sira iha osoáriu

“Ida-ne’e uma estadu nian, como momentu ne’e ha’u sei xefe suku, ha’u atu halo nusá, dehan uma ida-ne’e casa de banho, sintina iha kuartu rua, ha’u baku rahun tiha kuartu ida tau restu mortál hirak-ne’e, uza kuartu ida de’it mak to’o ohin loron ne’e, hodi konserva restu mortál husi suku tolu nian,” nia informa ba Jornalista sira iha Ossoario Malilait, kuarta ne’e.

Nia haktuir, preokupasaun ne’e hato’o ona ba Konsellu Veteranu Munisípiu Bobonaro no Sekretáriu Estadu Veteranu mós haree rasik ona ho matan.

“Até agora ami seidauk hetan informasaun ruma, ida-ne’e udan bee-turuk, maibé kaixaun la bokon, ami haree kondisaun ne’e ladún di’ak, tanba restu mortál sira-ne’e ami naran hada loos de’it, ular-oan barrata sira ne’e haan Bandeira sira halo ku’ak hotu, ita atu hamoos mós ladi’ak,” nia dehan.

Xefe suku Malilait, Valdermar Maria Vong de Jesus, sente triste no preokupa tanba kondisaun fatin ne’e la dignu ona atu prezerva eroi sira-nia restu mortál.

“Sira-ne’e mate ba ita-nia rai, fó sira-nia vida hodi ohin loron ita hetan ukun rasik-aan, ita tau sira hanesan ha’u sente triste la halimar tanba iha tinan barak ona tau hela sira iha fatin ne’e to’o agora seidauk iha planu fiksu ida katak atu tau loloos sira iha fatin ida-ne’ebé,” Xefe suku Malilait hateten.

Lia-na’in postu administrativu Boboanaro, Moises Sang Leite, informa, fatin atu harii jardín eroi preparadu ona, tanba ne’e nia rekomenda Ministériu Asuntu Kombatente Libertasaun Nasionál atu konsidera iha planu prioridade tinan oin nian nune’e bele haloot restu mortál hirak-ne’e.

Nia hatutan, fatin atu harii jardín eroi postu administrativu Bobonaro ho nia medida ektare rua-resin ne’ebé iha tinan hirak liu bá ateru hotu ona liuhusi kontribuisaun veteranu sira ho montante osan kuaze rihun $9-resin.

“Ami-nia mate-ruin sira ne’e loloos atu lori ba Maliana, maibé bazea ba konta istória ukun-aan, tanba ne’e mak ami lia-na’in ho veteranu sira tahan ida-ne’e, estadu tenke ajuda, tenke halo duni iha fatin ne’e, estadu tenke hanoin ona ba metebian sira-ne’e, sira-ne’e mate iha 1975,” nia katak.

Enkuantu fatin atu harii futuru jardin eroi iha postu administrativu Bobonaro naran Builikun ne’ebé hanesan fatin istóriku ida tempu rezisténsia uluk FALINTIL sira uza hodi halo estratéjia no polítika atu kaer komunidade ne’ebé lakohi kontribui ba luta ukun rasik-aan.

Notísia relevante: SEV observa futuru jardín eroi Bobonaro

Jornlista: Sérgio da Cruz
Editór: Evaristo Soares Martins

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!