Governu Timor-Leste no Brazíl asina akordu ba formasaun profesór iha programa produtivu

DILI, 18 jullu 2024 (TATOLI)—Governu Timor-Leste liuhusi Ministériu Edukasaun (ME) asina akordu ho Governu Brazíl kona-ba projetu pilotu formasaun profesór ba programa produtivu iha Eskola Ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasionál (ESTV).

“Asina akordu ho Governu Brazíl ida-ne’e sira atu haruka sira-nia profesór hamutuk 12 ne’ebé atu mai fó formasaun ba ita-nia profesór Tékniku Vokasionál sira iha área produtivu,” Sekretáriu Estadu Ensinu Sekundáriu Jerál no Ensinu Sekundáriu Tékniku Vokasionál, Domingos Lopes Lemos, hateten hafoin asina akordu, iha salaun ME, Vila-Verde, kinta ne’e.

Projetu pilotu ida-ne’e halo parte iha retoma kooperasaun entre país rua, ne’ebé Brazíl mós kontribui ona ba esforsu timoroan sira nia, liu-liu hametin instituisaun sira no konsolidasaun lian portugés nu’udar lian ofisiál ida husi Estadu joven ne’e.

Tanba ne’e, profesór brazileiru hamutuk 12 ne’e mai hodi serbisu hamutuk ho profesór timoroan sira iha eskola ensinu sekundária tékniku-vokasionál iha munisípiu Dili, Baucau, Suai, Ermera no Maliana.

“Ami iha konfiansa ba susesu projetu-pilotu nian ida-ne’e no hein katak projetu ne’e kontinua iha baze luan liután iha tinan oin mai no profesór brazileiru sira hamutuk ho sira-nia kolega timoroan sira bele kontribui hodi hametin ensinu tékniku vokasionál iha Timor-Leste,” nia akresenta.

Notísia relevante : ESTV barak menus profesór produtivu no ekipamentu prátika

Parseria ne’e iha nível lisensiatura no pós-graduasaun sai ona tradisaun ida iha relasaun bilaterál. Maibé ohin mak loron atu sauda ensinu sekundáriu tékniku-vokasionál ne’ebé loke hikas aspetu foun husi sinerjia riku ne’ebé harii ona iha edukasaun.

“Agradese tanba iha inisiativa hadi’a Tékniku Vokasionál.  Iha Brazíl, edukasaun téknika mós hetan valorizasaun ne’ebé aumenta hanesan akontese daudaun ona iha nasaun barak,” nia dehan.

Iha nasaun sira ho númeru foin-sae barak hanesan Brazíl no Timor-Leste, edukasaun profisionál hala’o knaar fundamentál hodi tama iha merkadu traballu ida.

“Serbisu ne’ebé ezijente no kompetitivu ba beibeik, forma joven sira iha área atividade oin-oin aumenta sira-nia posibilidade atu hetan oportunidade profisionál ho kompeténsia no atu hetan empregu iha papél sira ne’ebé elaboradu liu,” nia informa.

Kooperasaun hodi hadi’a tékniku vokasionál 

Ministra konselleira Brazíl, Rita da Cassia Lot Marques, hateten, kooperasaun ida-ne’e nu’udar relasaun bilaterál ida-ne’ebé Governu Brazíl no Timor-Leste atu serbisu hamutuk oinsá atu hadi’a ensinu sekundáriu tékniku vokasionál iha Timor Leste.

“Edukasaun profisionál hala’o papél fundamentál ida hodi tama iha merkadu traballu ida-ne’ebé ezijente no kompetitivu ba beibeik. Formasaun ba foin-sa’e sira iha área oin-oin aumenta sira-nia posibilidade atu hetan oportunidade profisionál sira ne’ebé kompetente no hetan empregu iha área sira-ne’ebé elaboradu liu, tanba ne’e tempu badak ita-nia profesór sira husi Brazíl sei mai hodi fó formasaun sira ba profesór sira iha Timor-Leste,” nia salienta.

Projetu pilotu ida-ne’e depende ba ajustamentu sira ne’ebé halo no hafoin  provavelmente sei hakat ba faze daruak hahú iha tinan oin.

“Profesór sira husi Brazíl ne’e, sira-nia saláriu sei mantein iha Brazíl, sira-nia gastu hotu nu’udar funsionáriu públiku Governu Brazíl nian maibé mós despeza transporte no transporte no seguru rezidénsia ne’e husi Timor-Leste,” nia tenik.

Prezidente Instituto Nasionál Formasaun Dosente no Profesionál Edukasaun (INFORDEPE), Domingos Martins, reforsa, projetu pilotu ne’e nia durasaun fulan-lima, hafoin estende tan ba tinan-tolu oin mai.

“Projetu ne’e hanaran projetu pilotu ida, ne’ebé  sei benefísia ba profesór hamutuk 117 ne’ebé hanorin iha eskola 19 iha área produtiva husi Munisípiu Baucau, Ermera , Covalima, Maliana no Dili,” nia hato’o.

Husi hirak ne’e sira sei hetan formasaun ho nia modalidade  hanesan Codosensia, apoiu individuál kada profesór, oinsá mak profesór sira hanorin pedagójika ensinu sira ne’e ba área produtivu.

“Formasaun ne’e sei hahú iha loron 15 agostu to’o 15 dezembru 2024, ne’ebé sei apoiu husi profesór esperiénte 12 husi Brazíl,” nia tenik.

Durante ne’e INFORDEPE seidauk fó formasaun ba profesór sira iha área produtivu tanba ne’e mak Ministériu Edukasaun halo negosiasaun ho Governu Brazíl atu fó apoiu ba Timor-Leste, liu-liu iha ensinu tékniku vokasionál nian.

Governu Timor-Leste mak iha responsabiliza ba kustu akomodasaun no hanesan mós subsídiu komplementár ida ba profesór brazileiru 12, hosi Governu Brazíl nian mak ba viajen bá-mai nian inklui osan ba saúde no saláriu.

Jornalista      : Osória Marques

Editora           : Julia Chatarina