DILI, 27 setembru 2024 (TATOLI)—Deputada PLP iha Parlamentu Nasionál (PN), Maria Angelina Sarmento, hateten tempu ona atu halakon lei Pensaun Vitalísia, tanba ne’e presiza iha seriedade husi bankada parlamentár sira.
Notísia Relevante: PPN simu ona proposta alterasaun ba lei pensaun vitalisia no iha ona faze konsultasaun
Nia dehan, tuir bankada PLP tempu ona atu halo alterasaun, tanba uluk iha lejislatura dalima bankada PLP rasik mak propoin iha proposta-lei ida atu hasai tiha pensaun vitalísia hodi integra ba iha lei seguransa sosiál.
Nune’e, nia dehan, Deputadu sira labele iha komponente ida husi osan pensaun vitalísia, maibé koa husi saláriu no integra iha seguransa sosiál de’it, bainhira Deputadu sira to’o iha idade reforma, sira bele rezekita fali pedidu husi osan ne’ebé koa husi sira-nia saláriu ba iha institutu seguransa sosiál, hodi haree fila-fali pensaun seguransa sosiál mak pagamentu.
“Ida-ne’e ami hatudu ona, maibé lori ba diskusaun iha plenária hetan reajen makaas laiha aseitasaun husi bankada opozisaun inklui bankada balun husi bankada Governu nian iha momentu ne’eba, ne’ebé halo inisiativa lejislativa ne’e kaduka tiha to’o agora la kontinua. Presiza halakon pensaun vitalísia tanba haree de’it ita-nia fundu petrolífeiru la kle’ur tan laiha ona. Se ita kompromete aan atu bele selu subsídiu sira fó sekuénsia mak ne’e, tinan 10 mai oin ita-nia nasaun sei hasoru problema boot,” Nia hateten ba jornalista sira iha sala bankada iha PN, sesta ne’e.
Antes ne’e, Prezidente Parlamentu Nasionál fó sai katak nia-parte simu ona proposta alterasaun ba lei pensaun vitalísia no iha faze konsultasaun.
Maibé, Xefe bankada PLP, ne’e konfirma katak kona-ba lei pensaun vitalísia até agora bankada seidauk simu dokumentu ruma no kona-ba dehan halo ona konsultasaun.
Nia hateten, lei hotu-hotu bainhira parte ezekutivu submete mai ou lei sira-ne’ebé inisiativa mai husi Deputadu sira nunka halo sosializasaun antes, no bainhira tama mai komisaun ne’ebé iha kompeténsia atu halo diskusaun ba lei ne’e nia mak marka ona audénsia ho entidade relevante ba audiénsia.
“Maibé rona fali halo fali konsultasaun ne’e konsultasaun ho sé, atu uza meiu polítiku ne’e nu’udar razaun polítiku ka halo oinsá, tanba tuir tramitasaun legál iha projetu ne’e mai husi Deputadu sira no proposta-lei mai husi Governu. Normalmente bainhira tama Prezidente PN baixa ba komisaun kompetente, hafoin analiza lei ida-ne’e liuhusi DIPLN halo nota admisibilidade katak, lei ne’e bele halo ona audiénsia no diskusaun no nota ne’e hatun fali ba komisaun kompetente analiza. Konkluzaun husi nota admisibilidade ne’e dehan, bele hahú prosesu diskusaun ba lei ne’e mak komisaun kompetente komesa identifika entidade relevante atu halo diskusaun ba lei refere no konvoka audiénsia,” nia hateten.
Nia dehan, hafoin audiénsia komisaun halo votasaun ba relatóriu paréser no inisiativa lei ne’e iha jeneralidade hafoin lori ba plenária halo diskusaun no aprova iha jeneralidade.
Hafoin baixa fila-fali ba komisaun kompetente hodi halo diskusaun iha espesialidade ne’ebé kontinua envolve entidade relevante sira, hafoin komisaun halo relatóriu no paréser lori mai plenária hodi plenária halo votasaun finál globál.
“Maibé se hahú fali ho konsultasaun, ne’e konfuzaun. Iha tramitasaun ida-ne’ebé mak ko’alia hanesan ne’e, tan ne’e se iha duni komitmentu hakarak halo alterasaun lei pensaun vitalísia la’o tuir tramitasaun legál ne’ebé iha,” nia dehan.
Hanoin konsulta ne’e liu prosesu ida audiénsia ne’ebé konvida entidade relevante sira mai, ida ne’e mak dehan konsulta, maibé komisaun kompetente seidauk halo nia kna’ar ba halo konsulta uluk ne’e hakfodak fali ho tramitasaun ne’e.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
