DILI, 21 Abríl 2026 (TATOLI)—Diretór Jerál Ministériu Edukasaun (ME), Deolindo da Cruz hateten Ministériu Edukasaun (ME) identifika ona manorin hamutuk na’in-159 ho grau baxarelatu, ne’ebé antes ne’e hanorin iha ensinu sekundáriu no ME planu sei halo transferénsia ba hanorin iha ensinu báziku.
Nia dehan, planu Ministériu Edukasaun halo transferénsia tanba bazeia ba lei ne’ebé iha, katak atu hanorin ensinu sekundáriu jerál, profesór tenke ho grau lisensiatura.
“Ami identifika ona profesór ne’ebé atu halo transferénsia ne’e hamutuk na’in-159, sira-ne’e maihusi nivel ensinu sekundáriu jerál tékniku vokasionál hamutuk na’in-38 no ensinu sekundáriu jerál hamutuk na’in-121,” Deolindo da Cruz dehan ba TATOLI iha nia kna’ar fatin, Vila-Verde, Tersa ne’e.
Dirijente ne’e esplika, profesór sira-ne’e sei halo transferénsia fazeadamente, bainhira eskola presiza profesór sira.
“Ita halo ona diskusaun ho diresaun ensinu báziku. Bainhira sira analiza sira-nia kuadru pesoál mak sei presiza profesór sira bele aprezenta lista ne’e mai, depoiz ita halo transferénsia. Agora, provizoriamente, sira sei mantein hanorin. Kuandu lista ensinu báziku nian aprezenta no bainhira sira husu mak hafoin ita halo transferénsia,” nia dehan.
Nia informa, bainhira halo transferénsia, Ministériu Edukasaun sei iha rezerva bolsa kandidata hodi taka ba hanorin.
“Bolsa kandidatu sira-ne’ebé mak antes ne’e koloka ne’e bazeia ba iha dadus. Sira-ne’ebé antes ne’e reforma, bolsa kandidatu mak taka, sira-ne’ebé moras grave, bolsa kandidatu mak taka. Tanba ne’e, bainhira sira-ne’e halo transferénsia iha ona rezerva bolsa kandidatu mak sei taka,” nia dehan.
Nune’e mós, Diretór Nasionál Ensinu Sekundária Jerál, Benjamin Fernandes da Cruz haktuir daudaun ne’e, ME identifika hela profesór ho grau baxarelatu, ne’ebé hanorin iha eskola sekundária sira, atu muda fali ba hanorin iha ensinu báziku, tanba tuir lei edukasaun, manorin ne’ebé hanorin iha ensinu sekundáriu tenke ho grau lisensiatura.
“Lei baze edukasaun rasik hateten ona, katak manorin ne’ebé mak bele hanorin iha ensinu sekundária ne’e mínimu lisensiatura. Ho ida-ne’e mak ministériu ko’alia ona ho autoridade edukasaun iha munisípiu sira hotu, katak manorin ne’ebé ho grau baxarelatu sei trasfere hotu fali ba hanorin iha ensinu báziku,” Benjamin tenik.
Responsavel ne’e hatutan, ekipa halo hela servisu iha terrenu, atu rekolla dadus kompletu no daudaun ne’e sei hein atu identifika.
“Lei ne’e ita tenke tuir karik antes ne’e haruka bá hanorin, tanba menus manorin, maibé agora ministériu buka meiu oinsá atu buka manorin ho lisensiatura mak hanorin iha ensinu sekundária sira,” Benjamin katak.
Enkuantu, Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Sores, hateten Ministériu Edukasaun sei halo mudansa no identifika profesór sira-ne’ebé antes ne’e hanorin iha eskolu sekundáriu sira ho grau baxarelatu, hodi transfere fali ba hanorin iha eskola bázika.
“Ita identifika manorin sira iha eskola, tanba maioria eskola sekundária sira manorin balun ho grau baxarelatu, tanba ne’e ministériu sei halo rekrutamentu hodi halo mudansa ba manorin sira ne’e, atu garante kualidade edukasaun. Ita mós tenke garante manorin ho kulaidade, hodi hanorin estudante sira,” Ministra Dulce haktuir.
Dulce akresenta, maske menus manorin iha eskola sira, maibé Ministériu Edukasaun hakarak koloka manorin sira, tuir regra husi Ministériu Edukasaun nian.
“Maski manorin sira-ne’e hanorin ona ho tempu naruk, maibé ita bazeia ba iha regra ka lei husi Ministériu Edukasaun nian. Sira-ne’ebé ho grau lisensiatura mak sei hanorin iha ensinu sekundária sira,” nia konklui.
Relasiona ho profesór sira-ne’e, Dekretu-Lei nú. 33/2023 ba rejime jerál sistema jurídiku ensinu sekundáriu define ona katak profesór ne’ebé atu hanorin iha nivel ensinu sekundáriu ne’e tenke ho nivel akadémika lisensiatura.
Diploma ministeriál nú. 40/2025, 29 Agostu, ne’ebé ko’alia kona-ba primeiru kuadru pesoál ba ensinu sekundáriu no Ministériu Edukasaun mós hamosu tan diploma ministeriál nú. 38, nune’e iha 19 Novembru 2025 Ministériu Edukasaun hetan aprovasaun. Nune’e, liu tiha fulan tolu mak implementa diploma ministeriál foun, ne’ebé mak ko’alia kona-ba transferénsia ne’e.
Jornalista: Osória Marques
Editór: Xisto Freitas da Piedade
