iklan

POLÍTIKA

Governu aprezenta pontu situasaun moras Rabies ba PN

Governu aprezenta pontu situasaun moras Rabies ba PN

Ilustrasaun asu tata ema habiban infesaun virus Rabies ne´ebé halo ema ida bele mate. Imajen/Espesiál

DILI, 09 abríl 2024 (TATOLI)—Governu liuhusi Ministériu Saúde (MS), Ministériu Agrikultura, Peska, Pekuária no Floresta (MAPPF), Ministériu Interiór (MI), aprezenta pontu situasaun moras Rabies (Raiva) ka moras Asu Bulak ba Parlamentu Nasionál (PN).

Notísia Relevante: MS apela populasaun labele han naan-asu evita infesaun virus Rabies

Ministra Saúde, Elia Amaral, hateten moras ne’e da’et ba ema husi animál ne’ebé infetadu ba moras Raiva no moras ne’e la’ós de’it akontese iha Timor-Leste, maibé iha akontese iha mundu tomak ne’ebé afeta ona ba nasaun hamutuk 150 liuliu ASIA no Áfrika.

Tuir dadus globál mundiál ne’e hatudu katak, ema rihun ba rihun mate kada tinan, 45% husi labarik sira ho idade 15 mai kra’ik.

“Pontu situasaun moras Raiva, rona ona informasaun iha tinan 2023 no iha fulan-setembru, Ministériu Saúde ho Ministériu Agrikultura, Ministériu Interiór, ami halo koordenasaun di’ak tebes. Ita hatene, moras ne’e afeta mai husi animál bainhira tata ema, entaun ita labele kontrola animál sira liuliu asu bainhira tata ita ema rasik. Nune’e, husi momentu ne’eba to’o agora, ami hahú tiha ona vasinasaun ba iha animál lubun ida ona liuliu iha parte fronteira. Vasinasaun ne’e ba animál hanesan asu no ema front line profisionál saúde ne’ebé atende kazu infetadu,”  Ministra Saúde ne’e hateten iha intervensaun durante debate urjénsia ho PN kona-ba pontu situasaun moras Raiva iha sala plenária PN, tersa ne’e.

Nia dehan, ba situasaun asu tata iha dahuluk pasiente ida ho inisiál V ne’ebé mak hetan pozitivu mai tarde fasilidade saúde, nune’e lakon vida iha Passabe RAEOA nian.

Agora ba iha situasaun atuál iha RAEOA Oé-Cusse nian ho esforsu ne’ebé di’ak koordenasaun ministériu tolu husi setembru mai to’o agora, foin hetan iha Oé-Cusse, pontu situasaun to’o ohin dadeer foin rejista ema na’in-64 mak asu tata, 10-resin rezultadu teste negativu no seluk sei hein rezultadu.

Ministériu sira mós kontinua halo promosaun saúde la’o hela ba moras Raiva ne’e rasik, hodi nune’e fó hanoin populasaun atu atensaun.

Ministru Agrikultura, Peska, Pekuária no Floresta (MAPPF), Marcos da Cruz, hateten ministériu halo ona vasinasaun hahú iha fulan-janeiru to’o daudaun ne’e iha munisípiu haat hanesan Dili, Covalima, Bobonaro no Oé-Cusse

MAPPF hetan apoiu ai-moruk vasinasaun husi Governu Austrália doze rihun 200, sei fó ba Timor-Leste to’o faze dahaat no iha faze dahuluk oferese ona doze rihun 50, ne’ebé halo ona vasina iha munisípiu haat no molok vasina pesoál vasinadór mós hetan vasina.

Nia  informa, dadus totál asu iha munisípiu haat ne’e hamutuk 49.963 ne’ebé husi Oé-Cusse 10.189, Covalima 7.104, Bobonaro 12.755, Dili 19.915 no husi totál ne’e hahú janeiru to’o daudaun iha Oé-Cusse ita halo ona vasina 7.334, Covalima  4424, Bobonaro 5659, Dili 10.856.

“Bainhira ita tau ba persentajen ita vasina ona 57% ka iha 28.273 husi totál 49.963 ba asu ne’ebé ita rejista,” nia dehan.

Vasina ne’e ekipa la’ós halo de’it ba asu, maibé halo mós ba busa hamutuk 2538 no lekirauk 186, tanba moras ida-ne’e da’et prinsipalmente husi animal tolu ne’e maibé barak liu mak husi asu, nune’e ekipa agora kontinua hela.

Servisu ne’e hala’o fulan tolu, maibé preparasaun hahú kedas husi tinan kotuk molok Governu da-sia tama mós tékniku sira diresaun jerál pekuária no veternária hatene ona informasaun katak, moras ne’e akontese ona iha pronvínsia Indonézia Nusa Tengara Timur (NTT).

Ne’eduni, iha kedas fulan-maiu tinan kotuk, tékniku sira husi ministériu tolu halo ona sosializasaun no preparasaun to’o mai iha fulan-dezembru, konsege hetan apoiu ai-moruk vasinasaun husi Governu Austrália no komesa halo vasina iha fulan-janeiru to’o mai agora.

PN husu halo vasinasaun ba asu iha territóriu

Enkuantu, durante debate urjénsia ne’e, Deputadu husi bankada parlamentár hanesan KHUNTO Luis Roberto, Antoninho Bianco (FRETILIN), Cedelísia Farria dos Santos (CNRT), Maria Angelina Sarmento (PLP), António da Conceição ‘Kalohan’ (PD), ho Deputadu sira seluk  maiória rekomenda ba ministériu atu halo vasinasaun ba asu inklui animál iha territóriu laran.

Inklui, sira dehan, aumenta rekursu umanu ba vasinadór hanesan médiku iha espesialidade animál nian, halo sensibilizasaun makaas ba populasaun hotu iha territóriu kona-ba moras Raiva, kontrola movimentasaun asu husi Oé-Cusse no munisípiu sira besik fronteira ba munisípiu seluk, kontrola makaas movimentu asu iha liña fronteira, inklui presiza halo preparasaun másimu bainhira moras raiba  ne’e sai hanesan surtu ida iha nasaun ne’e hodi bele halo intervensaun.

Sira husu atu Ministériu Administrasaun Estatál (MAE) atu hola parte mós iha ekipa liña ministeriál ne’e, tanba iha autoridade lokál sira-ne’ebé besik ho populasaun, nune’e serbisu hamutuk liután ba kombate moras Raiva ne’e rasik.

Notísia Relevante: Timoroan ida mate ho virus Rabies iha HNGV

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór        : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!