EDUKASAUN

ME orienta servisu edukasaun munisipál rekolla dadus profesór reforma iha territóriu

ME orienta servisu edukasaun munisipál rekolla dadus profesór reforma iha territóriu

Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus Soares. Imajen Tatoli/Francisco Sony

DILI, 24 maiu 2024 (TATOLI)–Ministra Edukasaun (ME), Dulce de Jesus Soares, orienta ona Diretór Servisu Edukasaun Munisipál sira hodi rekolla no halo identifikasaun ba profesór sira-ne’ebé idade reformadu iha territóriu.

Notísia Relevante: KFP sei aprezenta proposta-lei reforma obrigatóriu ba funsionáriu públiku

“Ita iha kedas fulan-janeiru hasai ona karta ba iha direitór servisu edukasaun munisipál sira, atu haree fila-fali dadus sira-ne’e, tanba dala barak iha eskola barak kuandu ita ba, ita haree de’it iha kuadru ne’e númeru profesór ne’e barak, tanba sira rejistradu nafatin hanesan profesór permanente ka ativu hela,” Ministra Dulce de Jesus Soares hateten ba jornalista sira hafoin asina akordu ho Uniaun Nasionál Eskuteiru Timor-Leste (UNE-TL), iha Vila Verde, sesta ne’e.

Servisu ne’e agora la’o hela maibé iha Ministériu Edukasaun ne’e la’ós problema idade avansadu de’it, iha sira balun mak mezmu idade sei kiik ka seidauk tama ba reforma maibé sira agora sofre moras rum aka iha buat ruma mak halo sira labele hanorin, barak mak sira la hanorin ona tinan rua, tolu, maibé sira kontinua simu osan hanesan funsionáriu ka profesór.

“Entaun defaktu kuandu verifika didi’ak, na’in-rua ka tolu mak afinál iha kuadru ne’e naran iha, maibé sira la hanorin. Entaun, ME sei hakbesik-aan ba sira, karik iha atestadu médiku ne’ebé ho loloos, ne’ebé impede sira atu labele hanorin, tenke husu esplikasaun ba sira. Kuandu tama reforma karik, sei iha direitu ba sira-nia saláriu hira,” nia hateten.

Tanba, tuir nia katak ema mós presiza seguransa ba ema-nia moris tanba sira servisu hanesan profesór iha tinan barak, tanba karreira profesór ne’e la’ós karreira ne’ebé fasil.

“Ema barak mak sakrifika nia-aan, tenke la’o dook, hamriik iha sala laran, entaun ita mós tenke respeita sira. Tuir dadus husi KFP, ne’ebé tama ba idade reforma ne’e provolta dois mil e tal, agora ami iha prosesu verifika hela sira-ne’ebé moras ruma, dadus inísiu ne’e lubun ida, hamutuk quinentus e tal pesoas,” nia dehan.

Diretór Servisu Edukasaun Munisípiu Liquiça (SEML), Júlio da Silva, informa, tuir dadus rejista ne’ebé iha profesór hamutuk 125 ne’ebé mak tama ona ba idade reformadu, nune’e husu presiza aselera lei reforma obrigatórriu.

“Dadus ne’ebé ita submete ona ba Ministériu Edukasaun, ita iha totál profesór reformadu hamutuk 125. Sira seidauk hatama karta rekerimentu ba iha Ministériu Edukasaun maibé sira hein de’it lei reforma obrigatóriu,” diretór Júlio hateten ba Agência Tatoli liuhusi telefónika,

Diretór ne’e realsa, profesór sira-ne’ebé ho idade reforma ne’e, daudaun ne’e sei kontinua hela hanorin tanba eskola iha Liquiça rasik mós sei menus profesór.

“Daudaun ne’e sira kontinua hanorin hela tanba ema la iha. Sira kuaze ho idade 60 to’o iha 76. Sira-ne’ebé moras (invalidez) ne’e hamutuk na’in haat,” nia informa.

Diretór Servisu Edukasaun munisípiu Ainaro, Patrício da Costa mós informa, profesór iha Ainaro mós hamutuk 129 mak tama ona ba idade reformadu, ne’ebé kompostu husi mane 79 no feto 50.

“Husi nivel pre-eskolár nain-haat (4), ensinu báziku hamutuk 120, ensinu sekundáriu jerál na’in-lima (5). Profesór ne’ebé mate ne’e hamutuk 70 ne’ebé kompostu husi mane 43 no feto 32, no moras permanente 11 ne’ebé feto iha tolu (3) no mane iha ualu (8).

Entretantu, Prezidente Institutu Nasionál Seguransa Sosiál (INSS), Arlindo Pinto, hateten lei reforma obrigatóriu ne’e Konsellu MIinistru aprova ona hein hetan promulgasaun hosi Prezidente Repúblika, José Ramos Horta.

“Lei obrigatóriu ne’e aprova ona iha KM, hein implementa de’it no profesór reformadu iha territóriu rihun-rua-resin,” nia dehan.

Notísia Relevante: Koordenadór EBF Aimutin husu Governu aselera lei reforma obrigatóriu

Jornalista : Osória Marques

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!