POLÍTIKA

Trimestre dahuluk: Komisaun C konsidera ezekusaun OJE 2024 husi RAEOA sei kiik

Trimestre dahuluk: Komisaun C konsidera ezekusaun OJE 2024 husi RAEOA sei kiik

Prezidente Komisaun C trata asuntu Finansa Públika iha Parlamentu Nasionál (PN), Deputada Cedelizia dos Santos. Imajen Tatoli/Egas Cristóvão.

DILI, 29 maiu 2024 (TATOLI)—Prezidente komisaun C trata asuntu Finansa Públika iha Parlamentu Nasionál (PN), Cedelízia Faria dos Santos, konsidera ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 iha trimester dahuluk (janeiru-marsu) husi Rejiaun Administrativa Oé-Cusse ne’e ninia pursentu sei kiik-liu, nune’e ezekusaun iha trismestre tuir mai ne’e bele aumenta liután.

Notísia Relevante: OJE 2024, RAEOA ezekuta 4% maioria selu saláriu no vensimentu

Nia hateten, audiénsia entre komisaun C inklui komisaun F hamutuk ho Prezidente autoridade RAEOA nian ne’e, Parlamentu Nasionál haree ba ezekusaun orsamentu trismestre dahuluk nian ba alokamentu OJE 2024 ba RAEOA ho totál millaun $60 ne’ebé fahe ba RAEOA rasik millaun $40 no Fundu Espesiál Dezenvolvimentu (FED) millaun $20.

“Husi RAEOA nia rasik to’o iha finál trismestre dahuluk ne’e, ninia ezekusaun atinje 4,7%. Ita bele dehan nia foin atinje 5%. Agora, husi fali osan ida aloka ba FED ho totál millaun $20 ne’e to’o finál trismestre dahuluk ne’e, ninia ezekusaun foin mak atinje 0,40%, I,ta dehan karik nia foin 1% de’it. Husi totál millaun $60 ne’ebé mak ita aloka ba RAEOA ninia ezekusaun foin mak 3% de’it, nune’e ezekusaun ne’e tuir ami komisaun nia haree katak kiik-oan tebe-tebes,” Prezidente Komisaun C ne’e hateten ba jornalista sira hafoin halo audiénsia ho autoridade RAEOA kona-ba dezempeñu ezekusaun orsamentál trismestre dahuluk iha sala plenária Parlamentu, kuarta ne’e.

Nia dehan, maibé ohin prezidente autoridade mai esplika katak ezekusaun ne’e ba de’it saláriu vensimentu mak boot, bens serbisu iha maibé ki’ik-oan no kapitál dezenvolvimentu, kapitál menór ne’e zero.

“Sira esplika iha razaun barak, tanba foin prezidente autoridade foun, sira mós sei halo fila-fali auditória no problema barak tebe-tebes mak RAEOA hasoru. Ha’u hanoin públiku akompaña hela ida mak ró Hakslok nian, ida mak aviaun ZEESM nian, ida mak projetu barak mak seidauk bele halo pagamentu, ida tan mak ami nota tan funsionáriu balun iha ne’eba asina tiha kontratu ho $3600. Maibé, selu de’it mak $600 ne’e ba funsionáriu ne’e, lahatene $3000 ne’e ba ne’ebé, entaun problema RAEOA ne’e problema boot tebes,” nia dehan.

Nune’e, espera iha trimestre tuir mai sira bele hadi’a sira-nia ezekusaun hodi rezolve problema sira-ne’e hodi ezekusaun ba oin.

Prezidente autoridade RAEOA esplika ezekusaun kiik

Prezidente autoridade RAEOA, Rogerio Lobato, hateten ezekusaun orsamentu RAEOA nian ami halo ho kuidadu tebe-tebes.

“Ha’u hatene ami-nia ezekusaun tun liu iha parte balun, tanba ami introdús regra foun kona-ba paramentru ne’ebé tenke halo ho osan Estadu nian. Kona-ba pagamentu pratikamente laiha verifikasaun, ne’eduni verifikasaun ne’ebé halo ami introdús parametru sempre lori tempu. Tuir dadus ne’ebé simu husi administrasaun anteriór kona-ba projetu infraestrura ne’ebé oras ne’e la’o hela iha 183 projetu ne’ebé seidauk halo pagamentu, tanba iha diskripánsia entre jurídika nian ho aprovizionamentu,” nia dehan.

Tanba ne’e, nia dehan, projetu sira-ne’e seidauk iha pagamentu no oras ne’e daudaun autoridade halo levantamentu kona-ba projetu sira-ne’ebé asina tiha ona molok atu halo pagamentu tenke halo verifikasaun, hodi bele hatene dalaruma projetu sira-ne’e hakerek de’it iha surat maibé iha parte fízika bele la eziste.

Nune’e, Prezidente autoridade RAEOA ne’e rekoñese loloos ezekusaun iha fulan tolu ne’e pelumenus to’o 25%, maibé nia esplika tanba saida mak parametru sira-ne’e tun.

Tanba ne’e, nia hateten, tenke halo verifikasaun sempre lori tempu prátika ne’ebé uluk la eziste kuandu proposta pagamentu to’o halo kedas pagamentu laiha verifikasaun, ho prátika foun halo verifikasaun sempre lori tempu.

Aleinde ne’e, ezekusaun tun tanba parte EDTL nian tenke halo verifikasaun no husu EDTL husi Governu sentrál nian atu fó treinamentu ba ekipa EDTL RAEOA nian, tanba sira balun mak la toman halo verifikasaun.

Entaun, husi Governu sentrál ba to’o RAEOA fó treinamentu hodi halo pagamentu tuir lei, nune’e la kleur tan kompra EDTL nian ne’ebé balun atrazu, ho ida-ne’e RAEOA ezekusaun orsamentu sei sa’e.

“Iha ezekusaun mós tun, ezemplu, iha parte saláriu nian tanba ami hapara tiha konsultan Profigo ne’ebé serbisu ho Waskita Karea ba ema konsultan sira-ne’e laiha Timor-Leste maibeé sira iha hotu iha Portugál. Maibé, sira iha kontratu sira simu millaun $3 maibé pratikamente sira laiha prezensa iha Timor,” nia dehan.

Autoridade RAEOA mós deteta irregularidade balun husi Profigo tanba sira fó saláriu rihun $3.600 ba tékniku timoroaan maibé iha prátika tékniku sira simu de’it $600 no $3000 ne’e sira la selu, ne’e iha indísiu mós iha prátika kriminál tanba kontratu tau saláriu ida maibé sira la selu tuir, tanba ne’e autoridade hakotu kontratu parte ezekusaun ho saláriu nian.

Kona-ba pilotu aviaun ne’ebé haruka para tiha atu semo, ne’e mós bainhira ita hakotu kontratu ne’e pilotu sira la simu ona osan, pilotu ida kapitaun nia simu rihun $23 fula-fulan maibé ho akomodasaun buat sira-ne’e hotu simu to’o rihun $29, farce officer nia simu rihun $23, mekániku rihun $$23, kopiolota nia simu rihun $13 ho rihun $6 alowers hamutuk rihun $19.

“Saláriu sira-ne’e agora la simu ona, entaun ne’e mós iha impaktu ba ezekusaun orsamentu iha parte saláriu nian,” nia hateten.

Iha parte seluk, Prezidente autoridade ne’e dehan, bainhira simu administrasaun iha Oé-Cusse la liuhusi hand over formál entaun buat barak mak sira-nia parte tenke buka ho difikuldade tebes atu hetan, maibé ho neineik komesa tau administrasaun ne’e iha fatin, no sente katak sira-nia  preokupasaun mak ne’e serbisu ho transparánsia totál bainhira liga ho osan Estadu nian.

Deputada FRETILIN, Nurima Ribeiro Alkatiri, hateten orsamentu ba RAEOA–ZEEMS iha millaun $40 ne’ebé ezekusaun totál 4,98% de’it ba primeiru trimestre maibé iha barak ne’ebe nia ezekusaun 0%.

“Hanesan iha programa formasaun edukasaun, inkluzaun sosiál no investimentu diversifikasaun ekonomika. Ohin. Prezidente hatete katak ezekusaun kiik tanba sei halo verifikasaun, ha’u hakarak husu ba ensinu-baziku ba edukasaun formasaun halo verifikasaun saida mak 0% hela,” nia dehan.

Deputada membru komisaun F trata asuntu Saúde ne’e, preokupa orsamentu ba saúde nia ezekusaun 3,9% de’it, hatene katak krize ba moras RAIVA hahú husi Oé-Cusse oinsá mak ezekusaun 3,9% de’it, populasaun iha RAEOA la moras ou la presiza ai-moruk ka la presiza atendimentu médiku.

Seluk mak kontribuisaun ba seguransa sosiál ezekusaun zero, ho saláriu ne’ebé funsionariu RAEOA sira simu hela kada fulan, tanbasá mak ezekusaun sei zero no alokasaun ba fundu dezenvolvimentu ho millaun $20 distribui ba programa hitu, sub-programa sia no atividade 16, komforme relatóriu ezekusaun primeiru trimestre bazea ba analiza komisaun F nian, fundu espesial dezenvolvimento RAEOA nia ezekusaun rihun $93 de’it korresponde nafatin ba 0%.

Deputada CNRT, Virginia Ana Belo, la preokupa ho ezekusaun orsamentu RAEOA ne’ebé kiik tanba sei iha kestaun barak presiza hadi’a para depois bele aselera nia ezekusaun ho kualidade prefere liu ida ne’e.

“Ita halo ezekusaun boot mais depois no fim, ita emfrente hela situasaun balun ke orsamentu gastu maibé realidade nia la ba iha ninia alvu,” nia dehan.

Deputada membru komisaun C ne’e fiar katak, Prezidente RAEOA bele haree ida-ne’e ho kuidadu di’ak liután tanba durante tinan barak preokupa ho saida mak akontese iha RAEOA tanba bazea ba relatóriu ka auditoria husi Kámara Konta deteta buat barak la’o ladún di’ak no tuir regra lei ne’ebé vigór.

Antes ne’e, Parlamentu Nasionál (PN), aprova OJE 2024 ho montante millaun $60, fahe ba rua, millaun $40 ba RAEOA no millaun $20 ba Fundu Espesiál Dezenvolvimentu (FED).

Hosi millaun $40 ne’e, hodi koloka ba saláriu vensimentu $14.351.592, bens no servisu  $11.090.833, transferénsia públika $4.307.575, kapitál menór rihun $350, kapitál dezenvolvimentu $9.900.

Orsamentu ne’e, aloka ba programa dezenvolvimentu rurál no urbana $194.567, programa seguransa nasionál $25.500, programa asesu justisa $1.116.100, programa funsionamentu no dezenvolvimentu institusionál $21.277.705, programa ensinu báziku $1.069.320.

Programa saúde $681.063, programa dezenvolvimentu no reforsu zona ho tratamentu administrativu no ekonómiku espesiál $14.346.975, programa edukasaun no formasaun $913,114, programa inkluzaun sosiál $96.878, programa turizmu $63.309.

Programa investimentu no diversifikasaun ekonomia $68.969, programa jestaun sustentável rekursu naturál, utilizasaun no konservasaun $17.500, programa aumentu sustentável produtividade no produsaun $129.000.

Fundu Espesiál Dezenvolvimentu

Parlamentu Nasionál mós prevee orsamentu ba FED RAEOA hamutuk millaun $20 husi millaun $60 hodi koloka ba saláriu no vensimentu $598.198, bens no servisu $9.930.614, transferénsia públika $2.871.110 no kapitál dezenvolvimentu $6.600.002.

Husi orsamentu ne’e aloka ba programa estrada no ponte $6.600.002, programa bolsa estudu $108.503. programa tipu formasaun sira seluk $135.004, programa funsionamentu no dezenvolvimentu institusionál $810.962.

Programa eletrisidade, $5.912.440, programa aeroportu $3.933.082, programa dezenvolvimentu no reforsu zona ho tratamentu administrativu no ekonómiku espesiál $2.500.007.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór      : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!