DILI, 22 outubru 2024 (TATOLI)—Ministru Administrasaun Estatál (MAE), Tomas do Rosario Cabral, hateten iha tempu badak sei aprezenta ba Konsellu Ministru (KM) kona-ba kalendáriu implementasaun podér lokál no desentralizasaun administrativa.
“Iha tempu badak, ministériu sei halo alterasaun ba rezolusaun Governu kona-ba kalendáriu implementasaun programa podér lokál ka desentralizasaun ne’e,” Nia hateten iha audiénsia públika ba proposta OJE 2025 ministériu nian ho komisaun A, C no G iha sala plenária PN, tersa ne’e
Kalendáriu ne’e sei aprezenta ba reuniaun Konsellu Ministru etapa funsionamentu tanba Timor-Leste besik tinan 20 ona prosesu ne’e paradu hela, maibé Parlamentu Nasionál (PN) aprova tiha ona lejislasaun lubun ida hanesan lei Finansa Munisipál, Lei Eleisaun ba Munisípiu, Lei Podér Lokál no iha lei balun sei halo revogasaun ka alterasaun.
“Inklui lei partidu polítiku tanba eleisaun munisipál sei hala’o duni iha munisípiu sira, entaun tenke iha mós reprezentasaun partidu sira iha munisípiu,” nia hateten.
Antes ne’e, Deputadu membru komisaun A trata asuntu Justisa no Konstituisionál iha PN, Joaquim dos Santos ‘’Boraluli’’, husu Governu atu aprezenta inisiativa lei regra ka prosedimentu instalasaun ba podér lokál.
Nia dehan, Lei Podér Lokál no Dezentralizasaun administrativa, Lei Eleisaun Munisipál, Lei Finansa Munisipál iha hotu ona ne’ebé órgaun lejislativu ne’e aprova no promulga husi Prezidente Repúblika (PR), agora kabe ba Governu tuir polítika prioridade mak tenke implementa lei sira-ne’e, ba atu implementa polítika podér lokál.
Agora, inisiativa sira-ne’e iha ona presiza tan lei komplementár kona-ba lei prosedimentu ka regra instalasaun ba podér lokál.
“Agora, instrumentu ida-ne’ebé Governu Konstitusionál da-sia (IX) agora atu halo desentralizasaun. Lahatene, seida’uk rona maibé tenke regula prosedimentu atu installa podér lokál, ne’e tenke halo ho lei. Tanba, iha Lei Podér Lokál ne’e iha artigu tranzitóriu tenke halo instalasaun, entaun Governu halo dekretu-lei ou mai husu ba Parlamentu aprova lei kona-ba installa podér lokál, ne’e mekanizmu prosedimentu ba instalasaun podér lokál,” Nia hateten ba Agência TATOLI iha resintu PN
Tanba, nia dehan, iha Lei Podér Lokál ne’e ko’alia kona-ba estatutu, direitu, dever, organizasaun, ezisténsia, kriasaun polítika, maibé atu harii ne’e tenke iha tan regra ida ketak, ida ne’e de’it Governu seidauk iha.
Entaun, nia dehan, tenke kria lei ida regra instalasaun ou prosedimentu instalasaun ba podér lokál, nune’e Governu presiza tau prioridade lei regulamentu kona-ba installasaun podér lokál iha munisípiu seluk.
Tanba, Timor-Leste iha ona pakote Lei Podér Lokál no Dezentralizasaun administrativa, Lei Eleisaun Munisipál, Lei Finansa Munisipál maibé agora seidauk tama implementasaun, agora kabe ba Governu tuir polítika prioridade Governu mak tenke implementa lei ne’e.
Nia dehan, atu implementa desentralizasaun podér lokál ne’e iha faze hira kedas, hanesan dahuluk faze preparativa ne’e dezde iha Governu anteriór prepara tiha ona kondisaun, agora instrumentu legál mós iha ona, tan ne’e kondisaun ne’e atu implementa lei ne’e kompeténsia Governu nian.
“Hanesan uluk sira halo deskonsentrasaun ne’e faze ida atu prepara kondisaun, depois sira halo mudansa alterasaun ba lei divizaun territorial, ida-ne’e mós halo parte desentralizasaun. Bainhira ita desentraliza karik, konseitu territorial ninia divizaun territoriál ne’e bele sustenta desentralizasaun podér. Soké konseitu balun iha Governu Konstitusionál da-sia foin daudaun halo mudansa ba divizaun territoriál ne’e ninia valór polítiku ne’e ladún paralelu ho polítika desentralizasaun ne’ebé ita define iha lei podér lokál ne’e,” Deputadu husi bankada FRETILIN ne’e hateten.
Tuir nia, munisípiu sira iha ona kapasidade atu simu poder, haree ba Timor-Leste restaura ona indepedénsia ba tinan 20-resin.
“Ita-nia serbisu sira, to’o ohin loron ne’e tenke fó sentidu ba ita-nia sidadaun sira-ne’ebé iha kapasidade atu jere polítika Governu lokál,” nia dehan.
Deputadu membru komisaun A, Duarte Nunes, hateten Timor-Leste iha ona Lei Podér Lokál no Dezentralizasaun administrativa, Lei Eleisaun Munisipál, Lei Finansa Munisipál, agora presiza atu tama ba implementasaun.
“Lei sira-ne’e aprova hotu ona. Agora iha implementasaun, karik iha buat ruma presiza komplementa depois mak haree,” nia dehan.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes