DILI, 04 Abríl 2025 (TATOLI)-Ministériu Edukasaun (ME) rejistu ona kandidatura ba vaga sekundáriu hamutuk 16.437 iha territóriu.
“Ida-ne’e mak ema ne’ebé hatama ona dokumentu ba vaga sekundáriu iha territóriu, liuhusi online hamutuk 11.411, hatama direta iha INFORDEPE 4.765 no antigu profesór kontratadu 2023 ne’ebé submete mós dokumentu ne’e hamutuk 261”, Portavos ME, Filipe Rodrigues, hatete iha salaun VIP Vila Verde, sesta ne’e.
Nia dehan ida-ne’e foin sura hosi loron hahú submisaun iha 24 Marsu to’o iha 4 Abríl, maibé vaga ne’e taka iha segunda loron 7 (semana oin). Nune’e espera sei iha aumenta tan.
“Bainhira teste ne’e taka, parte ministeriu sei halo verifikasaun ba kandidatu ne’ebé mak selesionadu, atu liu no la liu no sei haree mós dokumentu hafoin fó fali imformasaun atu tuir teste, maibé tuir informasaun sei tuir teste iha loron 8 fulan-Maiu”, nia haktuir.
Ministériu Edukasaun loke vaga ba kandidatu iha Ensinu Sekundáriu Jerál no Tékniku Vokasionál ne’e presiza fatin hamutuk 1.450. Fahe ba disiplina portugés, tema literatura no kultura hamutuk 250, Lingua tetun hamutuk 105, inglés hamutuk kandidatu 125, Melayu kandidatu 75, Istória Jeografia, arte no sidadania, dezenvolvimentu sosiál hamutuk 150, ekonómia, métodu kuantitivu, empreededorizmu, sosolojia, jestaun hamutuk vaga kandidatura 100, matemátika, jeometria, deskritiva hamutuk 100.
Rekrutamentu ba vaga kandidatura fízika, kímika hamutuk 125, biolojia no jeolojia 100, teknolojia no multimedia, informátika no teknolojia komunikasaun hamutuk 125, edukasaun fizika no desportu hamutuk 100 no relijiaun vaga kandidatura hamutuk 75.
“Fó hatene ba aplikante sira, karik teste mak pasa hakarak fó hanoin nafatin katak pasa sai kandidatu ba profesór, seidauk sai profesór defenitivu, sira mai sei sai kandidatu, depois ministeriu halo selesaun ba valór ne’ebé boot mak depois sira mai asina termu aseitasaun hodi koloka ba eskola sira”, nia dehan.
Nia hatutan tan, tinan oin mós Komisaun Funsaun Públika sei aplika reforma obrigatóriu ba funsionariu sira hotu, inklui mós profesór sira.
“Ami iha ne’e iha dadus katak profesór ne’ebé liu ona idade reforma kuaze rihun tolu ba leten, entaun vaga ne’ebé sei mai iha 2026 ne’e ministeriu sei iha vaga barak ne’ebé ministeriu mós sei loke ba iha ensinu báziku. Profesór kontratadu ne’ebé mak kaer hela diploma baxarelatu Ministeriu Edukasaun sei loke nafatin vaga ba tinan oin hodi bele konkore”, dehan.
“Totál dadus husi profesór kontratadu 2023 ne’ebé iha deit nível sekundáriu hamutuk 271, ho nune’e ministeriu sei buka solusaun ba ida ne’e, bazeia ba regra ne’ebé ministeriu edukasaun iha”, hatutan.
Ida-ne’e bazeia ba dekretu-lei 31/2023, 31 Maiu, ministeriu refleta kompromisu estratejiku hodi hasa’e kualidade ensinu iha Timor-Leste, espesialmente iha área rekursu umanu iha nivel ensinu sira, ME kontinua hala’o teste bolsa kandidatu profesór iha nivel ensinu sekundáriu jerál no tekniku vokasionál, bazeia ba despasu ministerial númeru 10/2025, 21 Marsu hodi determina abertura bolsa kandidatu dosenste ensinu sekundáriu jerál, inklui área produtivu programa tékniku vokasionál.
Notísia relevante: Vaga ba ensinu sekundáriu iha territóriu loke iha tinan ne’e
Jornalista : Osória Marques
Editora : Rita Almeida
